Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
irodai személyzet felettese. A bizottságok mellett is működött egy-egy rendi pénztáros (perceptor provinciális), aki a megyék pénztárosaitól az adót beszedte azzal a kötelezettséggel, hogy a katonaság ellátásán felül maradó részét a királyi hadipénztárosokhoz eljuttassa. A bizottságok évi fizetését, 3000 forintot (ennyi volt az országos biztosok idejében is) a kerületek megyéi adójuk arányában adták össze. Ez az összeg csak később emelkedett, bizonyos mértékig igazolva Bercsényi Miklóst, aki már 1696-ban is kevésnek találta. A bizottságok fő feladatait, a katonai év adta teendők sorrendjében haladva, a következőképpen összegezhetjük: a nádori repartíció alapján kivetett adónak beszedetése a megyei, városi és a kerületi pénztárosok útján, szükség esetén katonai végrehajtás kieszközlése a nem fizető megyék vezetősége ellen. A vonuló katonaság részére útiterv (marsruta) készítése, felügyelet beszállásolásának, ellátásának biztosítása érdekében. Hadbiztossági kijelölés (designatio) alapján utalványok (assignatio) kiadása, de csakis a repartícióban szereplő katonai egységek részére, amelyek alapján a megyék fizettek. A királyi regulamentum érvényesítése, adóügyi viták és katonai kihágási ügyek első fokon való rendezése. Negyedévenként és a katonai év végén a hadbiztosokkal és a kerületi kamarák képviselőivel együttes elszámolás (computus) készítése a katonaság fizetéséről, ellátásáról, esetleges tartozásokról és követelésekről. A Ministerialis Deputatio határozatainak, amelyek a magyar kancellárián keresztül érkeztek le, a kerülettel való közlése és végrehajtása; ugyanígy a közvetlenül hozzájuk küldött királyi parancsok végrehajtása. A nádor és a rendek, amint 1697/1698. évi felterjesztéseikből látható, ennél többet szerettek volna elérni. 1698 novemberében a nádor felújította az 1688-ban, az Einrichtungswerk készülése idején felterjesztett rendi hozzászólások közigazgatási fejezetét. Amit ebben kért, azt lényegében megtaláljuk az 1722/1723. évi helytartótanácsi alaptörvényben: a nádor-helytartó elnöklete alatt álló pozsonyi Guberniumot, amely az ország kormányzatának legfőbb szerve. A nádor a bizottságok megalakulása után azonnal lépéseket tett, hogy az elnöklete alatt álló pozsonyi bizottság felettes hatósága legyen a budai és a kassai bizottságnak. A felettes szerv azonban a Ministerialis Deputatio lett. Ez kétségkívül a nádori jogkör bizonyos mértékű csökkentését jelentette. A konkurzusok továbbra is az ő irányítása alatt osztották szét az adót, azonban a kerületek részben, mint láttuk, saját kérésükre, részben bécsi politikai megfontolás alapján, még inkább elkülönültek, s az adófelosztás kérdésében gyakran ellenfélként álltak egymással szemben, elsősorban Alsó- és Felső-Magyarország. 295 * 1697 szeptemberében volt a zentai csata, Savoyai Jenő nagy győzelme a törökkel szemben, amely közel hozta a törökkel kötendő béke reményét. Pár nap múlva pedig létrejött Franciaországgal a ryswicki béke, s így a birodalomban harcoló seregek egy része felszabadult. Magyarországon tartottak attól, hogy ezeket behozzák az országba, éppen akkor, amikor az 1697/1698. katonai év adójának felosztá-
