Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

pen porták szerint osztották fel, azonban „semelpro semper regulát", amely egyszer s mindenkorra érvényes lett volna vagy állandósult volna, nem találtak. 119 Korszakunkban az ország portáinak számát, az 1647. évi összeírás alapulvételé­vel, 7-8000-re tették. 1690-ben a nádor 7000-ben vélte meghatározhatónak a por­taszámot, a század végén és a századfordulón általában 8000 porta alapján készí­tették az adófelosztást. Már itt megjegyezzük, hogy ebben nem volt benne a török kiűzése után sem Erdély és a 13 szepesi város, Horvátország, Szlavónia és Dalmá­cia, valamint a többi visszafoglalt terület jelentős része; illetve, ha az utóbbi kettőt a nádor bele is vette az adófelosztással kapcsolatos összeírásba, ezek általában felmentést kaptak, s az országra kivetett összeget a megmaradt terület fizette. 1691-1697 Az 1690-es tanácskozáson a nádor azt kérte a királytól, közölje a megyékkel, hogy az adó szétosztását rá bízta, tehát a megyék ennek megfelelően járjanak el. 120 Az adó ügyében a nádor korábban is állandó kapcsolatban volt a megyékkel, ame­lyek hozzá fordultak panaszaikkal, őt kérték fel közvetítésre, de arra még nem került sor, hogy együttesen osztották volna szét az évi adót. 1690 végén és 1691 elején a megyék részben megköszönték a nádor közbenjárására kapott porciókönnyítést (Zemplén, Bars, Borsod), 121 részben könnyítést kértek (Szatmár, Sáros). 122 Szat­már megye ügyében a kancellária felülvizsgáló bizottságot küldött ki, amelyben magasrangú, a helyi viszonyokkal ismerős katonai személyeknek kellett volna közreműködniük (Csáky István országbíró és felső-magyarországi főkapitány, Csá­ky László, Nigrelli és Falkenhain), de februárig még nem kezdtek munkához. 123 Március folyamán megindultak a hadak Magyarország felé. Különösen a Szilé­zia, Morvaország és Ausztria határán fekvő megyéknek kellett felkészülniük foga­dásukra. A királyi parancs megadta a lehetőséget arra, hogy nyelveket tudó, tekintélyes mágnásokat válasszanak biztosokul, akik a hadbiztosokkal együttmű­ködve ügyeljenek az átvonulás zavartalanságára. 124 Nem tudjuk, sor került-e ilyen biztosok kiküldésére, panasz mindenesetre sok volt, így többek között egy magyar ezred, Pálffy János ezredével kapcsolatban is. 125 Az év végén az ország egy részében pestis tört ki, ami miatt elhalasztották a november 12-re Alsó-Magyarország részére, Nagyszombatba összehívott rendkí­vüli törvényszéket. 126 Nagy fontosságú esemény volt 1691 őszén az első, már valóban nádori konkurzus­nak nevezhető gyűlés megtartása, amire Bécsben, a nádor házában került sor. Megszűnt az 1683-ban bevezetett rendszer, amelynek értelmében a főhadbiztosság osztotta szét az ország adóját. A királytól kieszközölt parancs értelmében ezentúl ezt a nádornak kellett végeznie a rendek közreműködésével. A bécsi gyűlésen jelen volt Széchényi György esztergomi érsek, sok mágnás és az ország követei. 127 A megyék szeptember közepétől kezdve jelezték, hogy követeiket a nádorhoz fogják küldeni. 128 November 8-ra Zólyom megye követe már visszatért Bécsből, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents