Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
Az előző három év tapasztalatain okulva a nádor 1686-ban már augusztusban Bécsbe ment, hogy ott legyen, amikor a következő katonai év porcióinak számát megállapítják, és szétosztásához hozzákezdenek. Értesült arról, hogy a magyar kancellária már leírt Felső-Magyarország megyéihez, s tudtukra adta, hogy velük együtt fog katonát tartani és porciót adni Alsó-Magyarországból Nógrád, Hont és Pest megye is. A felosztást Caraffa Antal és a szepesi kamarai adminisztrátor együtt végzi. s9 A hír igaznak bizonyult, ugyanezt tartalmazta a szeptember 30-án kiadott és a megyéknek szétküldött királyi parancs, amely felszólította a megyéket, hogy a gyalogos- és lovasporciók ügyében Caraffa rendelkezéseit kövessék. 60 Azt is megtudta a nádor, hogy Alsó-Magyarországon Rabattá főhadbiztos és Ghillány György magyar kamarai tanácsos végzi ugyanezt a felosztást. A rendek ezen változtatni próbáltak. Sérthette őket, hogy, nyilván katonai érdekekből, áthágják a kerületi határt, s Alsó-Magyarország néhány megyéjét más kerülethez kényszerítik, holott Alsó- és Felső-Magyarország és Alsó-Magyarországon belül a Dunán inneni és -túli kerület mindig külön-külön adózott. 61 AlsóMagyarország, ahol a nádor birtokai is feküdtek, túlterheltnek érezte magát, mivel a várható 80 ezer porcióból 30 ezer jutott rá, 8000-rel több, mint az előző évben. Többféle forrásból táplálkozott tehát az elégedetlenség, amelynek hatása alatt a nádor adófelosztási javaslatát, október 7-i felterjesztésében megtette. Kérte, hogy legközelebb a porciófelosztáskor hívjanak össze Pozsonyban commissiót, ahol a nádor a Dunán inneni és -túli megyékkel együtt a jelenlegi porták szerint osztaná szét a porciókat Rabattá főhadbiztos jelenlétében. Ugyanakkor mindjárt elkészíthetnék a szabad királyi városok adójának szétosztását is. 62 Ebben a felterjesztésben korábbi, 1686. július 1-jei felterjesztését ismétli meg, ahol azt kérte, hogy egy királyi paranccsal összehívott pozsonyi commissio keretében ugyancsak a király által felkért magyar tanácsosok és megyék a király küldötteivel tárgyalhassanak a következő katonai év adójáról. 63 Több megyei válaszból látható, hogy június 23-án a nádor a megyéket is kecsegtette ilyen commissio összehívásával, s nem csak Alsó-Magyarország megyéit. Sáros megye erre a június 23-i nádori felhívásra válaszolva közölte, hogy a commissióra, ha meglesz, követei el fognak menni. 64 A magyar kamara, amelynek 1686-ban még volt szerepe az adó felosztásában, sőt hadipénztárába kellett befizetni az ún. vak- vagy szárazporciók fejében járó készpénzt, 65 később az adóügyek ilyen jellegű intézéséből kiszorult, illetve attól visszavonult. A kamara elvi állásponjává vált, amit többek között 1702-ben Tavonath Lajos Albert szepesi kamarai prefektus ki is mondott, hogy az adóügy, mint az örökös tartományokban is, nem kamarai ügy, hanem a rendekre tartozik. 66 Az 1697-ben megalakult adóügyi bizottságok ismertetésekor ennek okára visszatérünk.
