Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az ország honvédelmében

ezer forintra volna szükség a jelentkezők azonnali felfogadására. Thökölytől is többen állnának át, ha látnák, hogy a törvényes uralkodó is fizeti őket. Az idő sürget, tavasszal már készpénzért sem kapnak katonát. 68 Béke idején, csak a határok biztosítására, általában 14 ezer végvári katonára van szükség, akiknek fizetésére készpénzben 600 ezer forint kell. Fedezhető volna ez az összeg a bányavá­rosok jövedelméből, a fél harmincadból és a sójövedelemből; ha azonban erre a királyi háztartás tartana igényt, nincs más hátra, mint rendkívüli adót kivetni az örökös tartományokra, ahogyan ez a horvát és a győri végvidék esetében fennáll. Intézkedésre van szükség az 1681: 6. tc.-ben megjelölt véghelyek megerősítésére is. 69 Április 12-i, Bécsből való hazabocsátását kérő felterjesztésében röviden újból megemlíti a létszámemelés kérdését, amire csak június végén kapott kitérő vá­laszt. 70 Arra a javaslatára pedig — amit már mint bányavidéki főkapitány is többször tett —, hogy a végbeliek alkalmi portyákkal tarthatnák féken a törököt (s ezt nem elrendelni, csak megengedni kell), ugyanakkor határozott tilalom érke­zett; a portyák más időben talán megengedhetők, de most semmiképpen sem. 71 Június 22-én a nádor kisebb engedményeket tartalmazó királyi parancslevelet kapott a végek ügyében. A király közölte vele, hogy kiadja a rendelkezést a létszámemelés és fizetésrendezés ügyében, s hozzájárul a hűségre térő közrendű személyek alkalmazásához. Megengedi, hogy a végbeli főkapitányok a zászlótartói tisztség után következő kisebb tisztségeket maguk adományozhassák, de fenntartja magának az ennél magasabb tisztségek betöltését. 72 A protestáns katonáknak a törvényes kereteken belül legyen szabad vallásgyakorlatuk, a katolikusok károso­dása nélkül. Általában a végváriak maradjanak meg az eddigi szabályozás alatt. A főkapitányok tartsanak szigorú fegyelmet, mindenfajta portya, rablás, kihágás tilos. A szomszédos földesurakat ne háborgassák; végrehajtásokhoz csak külön királyi vagy haditanácsi engedéllyel küldhetők ki. A nádor mindezek teljesítésére éberen ügyeljen. 73 A nádor sürgette a létszámemelést Sinelli Imre bécsi püspök útján is, eredmény nélkül. 74 Július elejétől kezdve tevékenysége Magyarországhoz, elsősorban bányavidéki főkapitánysága székhelyéhez, Semptéhez kötötte, ezért titkárát, Benyovszky Mátyást küldte fel Bécsbe. A titkár sorba járta a minisztere­ket, fogadta Badeni Hermann, a haditanács elnöke is. Utóbbi Abele Kristófot, a bécsi udvari kamara elnökét okolta azért, hogy a szükséges pénz még nem érkezett meg Magyarországra, 75 s közölte azt is, hogy a király csak egy napja határozta el a létszámemelést és fizetést. 76 Ugyanezen a napon a nádor másik familiárisa, Jádrinicz Mátyás is arról tájékoztatta urát, hogy megvan már a királyi határozat a végbeliek fizetéséről. 77 A határozat nem a nádor sürgetéseinek eredménye volt, hanem azt a tényt láthatjuk mögötte, hogy augusztus 14-én Thököly és a török bevonult Kassára, s a budai basa Thökölyt Felső-Magyarország királyává tette. Sorban estek el az ottani végvárak, augusztus 25-én már Fülek várát is ostrom alá fogták. 78 A határozatot azonban nem követte fizetés; Batthyány Kristóf szeptember 17-én panaszkodott emiatt. Megírta a nádornak, hogy pénz nélkül nem tud a végekből kiegészítő csapatokat küldeni a nemesi felkelők mellé. 79 Az október 15-én Semptén

Next

/
Thumbnails
Contents