Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az ország honvédelmében
Összevetve ezt a felterjesztést az 1668. évi utasítással, látható, hogy a végbeli katonaság, főleg a magyarok létszámát még török támadás veszélye esetén sem növelték, a várak újjáépítése, javítása elmaradt, ugyanúgy, mint a katonák fizetése. A királyhű főúr hangja keserű, de még inkább azzá vált az idők előrehaladtával. Az 1670-es évek közepén összefoglaló jelentést terjesztett az uralkodó elé a bányavidéki főkapitányságban mutatkozó visszásságokról, hangoztatva, hogy mindez szemben áll hivatalba lépésekor kapott utasításával, s így abban vállalt felelősségét csökkenti. A felterjesztés szövegét két változatban ismerjük. Az egyik megjelent nyomtatásban, egy felvidéki levéltárban talált példány, minden bizonynyal másolat alapján. 29 Ennek kelte 1675. A másik példány a családi levéltárban van, a nádor saját kezű fogalmazványa, 1675. november 6., Kismarton és 1674. január 30., Kismarton kelettel. Mellette egy ugyanolyan, más kézzel letisztázott másolat fekszik, amilyenről a kiadott szöveg készülhetett. Csak az a különös, hogy a panaszok felsorolása után következő, pontokba foglalt javaslati rész viseli a korábbi, 1674-es dátumot. Mindamellett a szöveget úgy foghatjuk fel, mint ami az 1674-1675-ös évek sérelmeit gyűjti egybe. 30 Érsekújvár 1663 augusztusában történt eleste után új helyet kellett keresni a bányavidéki főkapitányság székhelyéül. Esterházy nem kapta meg az Érsekújvár pótlására épített Lipótvárat székhelyül — ott, mint fentebb láttuk, egy Ryth nevű osztrák parancsnok székelt —, hanem a haditanáccsal való megegyezés értelmében öccse, Ferenc semptei kapitány vára, Sempte lett a főkapitányság központja. 31 Felterjesztésében elsősorban emiatt panaszkodik. A Vág mellett fekvő Sempte székhelynek kicsi, szűk, szabálytalan épület, s bár nem régi, máris omladozik. Külön sérelme, hogy az épületre nem ő ügyel fel, hanem a haditanács megbízottja, Ryth ezredes; pedig ha maga intézkedhetne — mint aki a várak erődítését megtanulta és gyakorolta is —, jobb lenne az épület felszerelése. Ehhez járul, hogy saját székhelyén nincs magyar őrség, mert nem fér be a várba, hanem a szomszéd faluban, Szereden lakik. Székhelyének őrsége német, amely sem neki, sem tisztjeinek nem engedelmeskedik, egyedül Rythtől függ. Pedig, emlékezteti a királyt, a neki adott utasításban a végvidéket az ő gondjaira bízta; ha tehát újra támad a török, hogyan tud majd számadást tenni: „...sum velut pictus masculus". A felszerelés hiányosságai mellett akadályokba ütközik az igazságszolgáltatás is, nincsenek hadbírák (soltészek), mivel nem kapnak fizetést. Ha a főkapitány igazságot akar szolgáltatni, teheti saját költségére, s hívhat a szomszéd városból jogászokat. A Szereden lakó magyar őrség az utolsó 15 évben összesen 17 havi fizetést kapott, s hasonló a helyzet a többi várban is. 32 — A Sellye vár állapota szégyellni való. Itt is csak Ryth ezredes német őrsége tartózkodik, s ez sem engedelmeskedik Esterházynak és tisztjeinek, „.. .contra instructionem a maiestate mihi datam". A kis farkasdi földsánc nem ér semmit, csak hat muskétás van benne, s ezek sem a főkapitánytól, hanem a Guttán működő parancsnoktól függnek. — Lipótvárnak kellene a főkapitányi székhelynek lennie, de itt sincs magyar őrség, csak német, ugyanúgy, mint Pozsonyban, Trencsénben, Illaván, Litaván, Árvában, Likaván stb. így neki a Vágón inneni területen semmiféle parancsnoki joga sincs, csak címe 7 Iványi Emma 97
