Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
volt). 1802-ben a kálozi fogadós, aki a városban házat vett, kért kőhíd építésére engedélyt. A tanács szerint „eddig ez szokatlan dolog (pedig, amint a fenti példák mutatják, nem volt az), hogy valaki hidat épít". Miután a helyszínt két tanácsos megszemlélte, a fogadós megkapta az engedélyt. 51 1818-ban építették újjá a Hosszú hidat, amely a Kállómalom irányában, a Gaja patakon volt. Először 1755-ben említik a források, amikor az építésére minden polgárnak és lakosnak, akinek vonósmarhája volt, nyolcszor kellett fordulnia (akinek nem volt, az három nap in natura dolgozott). 1792 tavaszán a hóolvadással járó áradás elragadta a hidat. 1798-ban a kállómalomnál lévő híd is javításra szorult. 1809-ben a háborús szállítások mindkét hidat tönkretették; ekkor gerendákkal erősítették meg. A Hosszú hidat 1818-ban építették újjá, ezúttal kőből. Alapjában irományokat helyeztek el (másukat a levéltárba tették). Az irományon az állt: „Emlékezet! Ezen u.n. Hosszú Hid, építtetett 1818-ik esztendőben, Szent István királyunk által ezelőtt 818 esztendőkkel föl építtetett, és azután az ellenség által elpusztult Nagy Templom fundamentum kövei maradványaibul." Ezt követően felsorolják a város vezetőségét, főbb tisztviselőit, a választópolgárokat, a megyéspüspököt, az alispánt és a két plébánost. A hidat Rieder József kőművesmester és Fiedler Mihály főpallér építette. Az új híd azonban nem sokáig oldotta meg a gondot: 1840-ben a választópolgárok követelték a Gaja medrének kikövezését és a Hosszú híd mellé új híd építését. A tanács ezt vonakodott megtenni. 52 1821-ben írták össze a hidakat; eszerint a városban 22 kő-, 57 fa- és 22 gyaloghíd, összesen 101 híd volt: köztük a sóstói, a bárándi úti, a seregélyesi úti, a budai úti, a püspök-kerti, a katonai nevelöház előtti, az Öreg utcai, az Ybl-kerti, a halszéknél, a Purgermalomnál, a Szent János-képnél és a salétromháznál levő híd. 53 Út- és hídbiztos Az utak, hidak fenntartására, a városi építkezésekre az útbiztos (viarum commissarius, ductor viarum) felügyelt. Az első útbiztos 1743-ban Parraghy János volt. 54 1793-ban, amikor az útjavítás bérlője nem tudta ellátni az utak karbantartását, Nagy László tanácsos és főútbiztos gondoskodott napszámosokról és kocsikról. Ezekben a háborús években különösen ügyelt az utak állapotára. Ezért 1794-ben visszavették a bérlőtől a város saját kezelésébe. Az új biztos Stephanovits János, 51 Prot. sess. 1752. júl. 21.; 1788. ápr. 7. No 57U.; 1801. máj. 1. No 584.; 1802. nov. 22. No 1545. 52 Prot. sess. 1755. máj. 10.; 1792. márc. 16. No 330.; 1798. febr.5. No 312.; 1809. máj. 20. No 767.; 1818. aug. 10. No 1081.; 1840. jan. 24. No 167.; Acta pol. 1818. No 1081. 53 Acta pol. 1821. No 1459. 54 Kállay 1972/B. 134—135.
