Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
a céheket osztották be, hogy tűz esetén siessenek az oltásra. Kőszegen, „a minél nagyobb fellármázás" céljából, három mozsarat tartottak és azt sütögették, A bécsi kamara 1768-tól szorgalmazta, hogy a városok — pozsonyi mintára — tűzoltási szabályzatot készítsenek. 11 Fehérvár 1697-ben mondta ki. hogy „aki a polgárok közül a tűzőrséget elmulasztja, 4 Ft büntetést iízet". Az 1723:109. tc. előírta, hogy a városi törvényhatóságoknak tűzrendésze ti szabályrendeletet kell alkotniok. Fehérvár ezzel 1728-ban készült el, két évvel megelőzve Pozsonyt. A két szabályzat, nyilván a központi minta hatására, hasonlít egymásra. 12 1736-ban külvárosonként két-két embert állítottak nappali tüzőrségre. Egyik az utcán cirkált, a másik a tüzet és a dohányzást ellenőrizte. Az 1739. évi tűzrendészed statútum szerint a tanács tagjai is megjelentek a tűz helyszínén, és akár ütéssel is kényszeríthették az embereket az oltásra. A céhek itt is be voltak osztva, hogy melyik hordja a vizet, hozza a létrát, a kampót, a száraz takarókat és a csáklyákat; melyik megy a padlásra a tetőt leszedni. A tűzoltásban 6 Ft büntetés terhe mellett közre kellett működni. A bel- és a külvárosokban tűzoltási eszközöket, víztartókat, fecskendőket tároltak. 13 1764-ben javasolta a helytartótanács a városoknak a badendurlachi tűzrendészeti szabályzat bevezetését. Ezt követte négy év múlva a magyar kamara leirata, amely Pozsony város tűz-ordinatióját ajánlotta figyelembe. Fehérvár 1770-ben jelentette, hogy az ordinatiót bevezették. Tervezték egy budai harangöntőtől három tűzfecskendő beszerzését is (egyet a Belvárosba, egyet-egyet a külvárosokba). 1772ben hirdették ki a helytartótanács tűzrendészeti rendeletét. 14 A szabályozás szerint a tüzet jelentő személy 1 Ft, az első vödör vizet vivő 2 Ft jutalmat kapott a kamarási pénztártól. 15 1833-ban a tanács egy bizottságot küldött ki a tűzoltás rendjének a kimunkálására és a tűzvédelmi rendtartás pontjainak a kidolgozására. Eszerint mindenki, aki nagyobb épületet épít, a tervrajzot köteles a tanácsnak bemutatni (kisebb ház esetén elég a bejelentés is). Ezután küldöttség vizsgálja meg, hogy nem tűzveszélyes-e. Akiknek nem elég tágas az udvaruk, a városon kívül kötelesek szérűhelyet szerezni maguknak vagy a földjeiken nyomtatni a gabonájukat. Amíg a kongatás (a tűzjelzés) tartott, mindenki köteles volt azokban az utcákban, ahol a lajtkocsik jártak, az alsó vagy a felső ablakokat kivilágítani. A városházán — tűz esetén — a rend fenntartására egy hattagú bizottság ügyelt. Legfontosabb volt a pénztárak biztonsága, a rabok őrzése és a városházán tárolt tűzoltó eszközöknek a tűz helyére való gyors szállítása. Az ingóságokat biztos helyre kellett szállítani, erre a 11 Prot. sess. IV/2. 588. Körmöcbánya 1699.; 711. Esztergom 1736.; V/2. 468. Kőszeg 1738.; HKA Camerale Ungarn. 511. Fase. 26. 1769. júl. No 36.; Camerale Ungarn. 565. Fase. 26. 1804. okt. No 47. 12 Prot. sess. 1697. jún. 7.; Somkuti 1979. 14. Bereznay 1933.1. 246.; Demkó 1890; Csizmadia 1983. 65. 13 Prot. sess. 1736. ápr. 6.; 1739. ápr. 3.; Corp. stat. V/2. 473. Székesfehérvár 1739. 14 Prot. sess. 1764. ápr. 10.; 1768. máj. 13.; 1769. nov. 10.; 1770. aug. 31.; 1772. febr. 10. 15 Prot. sess. 1775. jún. 6.; 1786. febr. 10. No 410.
