Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

katonák a vártaház falára az ún. szabadságfát rajzolták. Megállapították, hogy az olaszok nemcsak Napóleon egészségére ittak, hanem a pénzeken levő képét is csókolgatták. „Ezen veszedelmes tetteket a város jelenti a helytartótanácsnak" — intézte el az ügyet a tanács.

95 1815 májusában az olasz könnyűlovasság városi parancsnoka panaszt tett a városi hadnagy ellen, aki azt terjesztette, hogy a szövetségesek békét kötöttek Napóleonnal, amelyben a birodalmát elismerték és meghagyták. A tanács erre kihallgatta a hadnagyot, aki azzal védekezett, hogy egy kereskedőtől hallotta a hírt, az pedig Pesten egy másik kereskedőtől. A tanács megintette a hadnagyot: „neki kötelessége az ilyen híreket feladni, nem pedig terjeszteni."

96 Anyakönyvi ügyek, névváltoztatás Ellátott a város bizonyos anyakönyvi ügykört is. 1815-ben pl. Prága város kérésére két tanácsos hasonlította össze egy helybeli lakos keresztlevelét az anyakönyvvel, majd hitelesítve visszaküldte. Azokat a keresztelő leveleket, amelyeket olyan kérvényekhez csatoltak, amelyekben ifjak nevelőintézetbe kérték a felvételüket, két tanácstag írt alá, mert különben nem fogadták el.

97 A helytartótanács a magisztrátussal közölte 1827-ben, hogy az összeírás során Steyerországban két fehérvári születésű személyt találtak. A tanács ezt a jegyzőkönyvben jegyezte fel.

98 1830-ban rendelte el a helytartótanács, hogy a katonaság részére kiadandó keresztelő, házassági és halotti leveleket az egyházi személyen kívül a törvényhatóság is írja alá (hitelesítse), „hogy az alkalmatlanságokat elkerüljék". A leveleket az esperes küldte a helytartótanácshoz, onnan került az illetékes katonai parancsnoksághoz.

99 Az engedély nélküli névváltoztatás tilalmát a helytartótanács 1815 januárjában mondta ki: „Nemcsak a nemesek, de a lakosok sem változtathatják meg a neveiket, vagy nem toldhatnak semmit se hozzá engedély nélkül." Az engedélyért — a városi törvényhatóságon keresztül — a helytartótanácshoz kellett fordulni.

100 1846-ban a helytartótanács arról értesítette a várost, hogy Schüttensam János nevét Töltényre változtatta. Az ezért járó 3 ezüst Ft-ot a város szedte be. A leiratot a család a tanácstól másolatban kapta meg; a pénzt az aljegyző szedte és fizette be a budai fő fizetőhivatalba. Az erről kapott nyugtát a levéltárba tették.

101 95 Prot. sess. 1815. ápr. 9. No 616.; ápr. 10. No 621—622. 96 Prot. sess. 1815. máj. 3. No 766. 97 Prot. sess. 1815. jún. 26. No 1060.; 1819. febr. 19. 232. 98 Prot. sess. 1827. júl. 30. No 1296. 99 Prot. sess. 1830. márc. 5. No 372. 10u Prot. sess. 1815. jan. 23. No 85. 101 Prot. sess. 1846. okt. 5. No 3493.; 1847. júl. 7. No 2941.