Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

Mehler végrendeletét 1745-ben hirdették ki. A patikát előbb a budai ágoston rend szándékozta megvenni. A város novemberben a priort 14 napon belüli nyilatkozattételre szólította fel; és miután nem nyilatkozott, az özvegy a patikát a jezsuitáknak adta el. Az átadás 1746januárjában történt. A patika alapítólevelében kötelezték a rendet, hogy orvosságot, személyi megkülönböztetés nélkül, mindenkinek adjon; ár tekintetében a bécsi normát tartsa be; minden időben —járványkor is — szolgáltasson gyógyszert és tegye lehetővé, hogy polgári ellenőr is vizitálhassa a patikát. A tanács viszont kötelezte magát, hogy „másik patika nem lesz a városban". Ez később sok vita forrása lett.

60 A jezsuita patikát — amelynek a város csak a beszállásolás, de nem a hadiadó alóli mentességet adott — a tanács igen szorgalmasan ellenőrizte, ahogy arra különben a helytartótanács 1750. májusi leirata is felhívta. Ebben az évben Johann Perdoni budai patikust kérték fel erre, „mivel a tanács nem tudja megcsinálni". 1752-ben a helytartótanács újból felhívta a figyelmet a patika-vizitációra, illetve erről jelentés készítésére. A tanács két belső tanácsosból, a városi orvosból és seborvosból bizottságot állított össze, amely azután szorgalmasan küldte jelentéseit a helytartótanácshoz. 1768-ban a városi orvos maga végezte el az ellenőrzést.

61 A jelentésekből kitűnik, hogy Mehler patikus és özvegye nagyon rossz állapotban adta át a patikát a jezsuitáknak. Utalnak a jelentések a renddel kötött megállapodásra, különösen arra, hogy a városban másik patikát nem lehet létesíteni. Ebből arra következtethetünk, hogy a második gyógyszertár gondolata már ekkor felmerült. Az 1769. évi jelentés szerint a patikát már több, mint 20 éve Hüll Mátyás jezsuita atya vezette. „Ezen idő alatt semmiféle tévedés, hanyagság nem fordult elő. Az orvosságot a pozsonyi előírás szerint méri. Segédeket és inasokat foglalkoztat; mérgeket csak orvosi rendeletre ad ki." A tanács különös gondot fordított a mérgek kezelésére: az 1772. évi jelentés ugyancsak kitér erre, megállapítva, hogy „a legnagyobb körültekintéssel kezelik a mérgeket". A mérgekre egy öt főből álló tanácsi deputatio — benne a városi orvos — ügyelt.

62 A jezsuita rend feloszlatása után egy időre a patikát is a pálosok vették át. 1774ben a városi bizottság vizitációt tartott: megállapította, hogy kétféle (nürnbergi és bécsi) súlyt és kétféle (pozsonyi és bécsi) taxát használtak. A bizottság ezt „difformitas"-nak minősítve kifogásolta. A tanács ebben az évben működési bizonyítványt adott a fentebb említett Hüll Mátyás atyának, a feloszlatott jezsuita rend patikáriusának.

63 A jezsuita patikát a pozsonyi Valter Ferenc vette meg. Az átadáskor némi vita támadt, a jezsuita patika által használt botanikus kert miatt. A város ui. nem adta oda az új gyógyszerésznek a kertet, „mert az nem a patikához tartozik, hanem csak 60 Prot. sess. 1745. szept. 6.; 1745. nov. 16.; 1746. jan. 7.; Corr. buch 1746. jan. 11.; Kosáry 1980. 165. 61 Prot. sess. 1750. máj. 8.; 1752. júl. 14.; 1753. jan. 30.; 1758. okt. 24.; Corr. buch 1750. júl. 7-.; 1753. okt. 4.; 1762. febr. 22.; nov. 16.; 1769. febr. 18.; Kovács 1979. 99—102. 62 Corr. buch 1766. máj. 25.; 1769. febr. 27.; 1772. nov. 6.; Prot. sess. 1772. okt. 19. 63 Prot. sess. 1774. nov. 8.; 1778. febr. 13.; Corr. buch 1774. nov. 27.; dec. 19.