Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
Basil páter prior 500, 1778-ban 400, 1781-ben 100, 1787-ben 750 Ft-ot tábláztatott be. 217 1764-ben a helyi ferencesek 100, 1766-ban a majki camalduliak 300, 1781-ben a bodajki kapucinusok 2300 Ft-ot tábláztattak be fehérvári városlakók házaira. 218 A pálosok 1781-ben jelennek meg 500 Ft-tal a betáblázási jegyzőkönyvben. 1785ben összesen 3500 Ft-ot tábláztattak be. 219 1778-ban a káptalan custosa 4000, 1781-ben a székesegyház lectora 1000 Ft-ot tábláztatott be. 1795-ben a Hosszútemetőn levő Szentháromság-templom ad kölcsönt a tőkéjéből. 220 Egyházi biztosok A fentiekből is kitűnő nagyszámú egyházi ügy felett a városi tanács által választott vagy kinevezett biztosok gyakoroltak felügyeletet. Előfordult, hogy több polgár (vagy választott községi tag) kérte új biztos kinevezését, ha az állás üresedésben volt. Az 1820-as évektől megfigyelhető, hogy a biztost a polgárok választják, és a tanácstól kérik a megerősítést. A tanács ezt minden esetben meg is tette. 221 A felügyelő legfontosabb feladata a pénztárak és a számadás ellenőrzése, illetve néha ez utóbbi elkészítése. A felügyelő mindig jelen volt, ha új pénztárnoknak adták át a kasszát. 1835-ben az átadáskor a tanács megbizta az ügyészi hivatalt: adjon véleményt a Szent Sebestyén-templomi pénztár eredetéről és mibenlétéről. 222 Az egyházi biztosok díjazást nem vagy csak ritkán kaptak. 1745-ben pl. Steyer György 10 Ft-ot és 10 mérő kevert gabonát kapott. Igaly Ferencnek 1771-ben „a templom körüli szolgálataiért" 110 akó bora utáni taksáját elengedte a tanács. Ő volt az, aki 1775-ben jelentette, hogy a főoltár elkészült. 1840-ben Unger György kérte, hogy abban az évben is borkéregetést tarthassanak. Az engedélyt megkapta. 1844-ben Simli József kérte a katonai beszállásolás alóli felmentését. A tanács határozata: „Mivel a hivatalt fizetés nélkül látja el, amíg azt viseli, felmentjük. Erről a szállásmestert tudósítjuk." 223 Az egyházi biztosok a polgárság középső rétegéből kerültek ki. Mivel semmi vagy kevés jövedelemmel járt, viszont befolyást és tekintélyt jelentett, mindig volt aspiráns. Gyakran két biztos (esetleg templomépítési) is működött. A belvárosi 217 Intab. buch 1732. dec. 17.; 1773. ápr. 26.; 1778. máj. 15.; 1781. máj. 25.; 1787. aug. 17. 218 Intab. buch. 1764. jan. 24.; 1766. jan. 3.; 1781. jún. 8. 219 Intab. buch. 1781. okt. 5.; 1785. máj. 21. 220 Intab. buch. 1778. febr. 6.; 1781. ápr. 27.; 1795. dec. 7. No 716. 221 Prot. sess. 1824. márc. 29. No 571.; 1840. ápr. 10. No 793.; 1844. jan. 22. No 247.; Corp. stat. IV/2. 381. Trencsén 1616. 222 Prot. sess. 1835. márc. 13. No 529. 223 Prot. sess. 1745. jún. 18.; 1771. jan. 11.; 1775. dec. 4.; 1840. szept. 14. No 1979.; 1844. okt. 28. No 4055. 350