Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
oltárnál a liturgikus cselekmény után — párbeszédes formában — szakrális versusokat recitáltak. 177 1735-ben az úrnapi körmeneten 12 ferences vett részt. Itt kezdődött a ferencesek és karmeliták jámbor torzsalkodása a körmeneti elsőbbségért. 1737-ben ezért a tanács — kérésükre — igazolta, hogy a karmeliták már hat éve részt vettek a körmenetben, és a temetéseken kereszttel felvonultak. 178 A körmeneten a katonaság is részt vett. 1764-ben pl. négy főtiszt vitte az árnyéktartót. A körmenethez való zöld gallyakat — városi költségen — a darabontok hozták a környező erdőkből, illetve Isztimérről. 179 Az úrnapi körmenet annyiban különbözött a többitől, hogy ezen a céheknek — vallási különbség nélkül — részt kellett venniök. Előfordult, hogy nemcsak fehérvári, hanem környékbeli céhek is felvonultak. így pl. 1826-ban a sármelléki molnár céh, amely a városban szokott ülésezni, a saját zászlója alatt. 180 A legjelentősebb zarándoklat, amelyet a város mint kegyúr anyagilag támogatott, a kisboldogasszonynapi (bodajki) zarándoklat volt. Már 1703-ban a jezsuiták vezetésével elzarándokoltak a fehérvári városlakók a kegyhelyre. A városi jegyzőkönyvekben 1729-ben említik először. A XVIII. század végén elhalványult, de 1795-ben a polgárok javasolták újbóli bevezetését. Dominica előtti szombaton tartották esőkérés céljából, „Szűz Maria ad miraculosam Imaginem". A zarándoklaton a várost egy-két tanácstag képviselte. 1809-ben a háború szerencsés kimeneteléért való könyörgéssel kötötték egybe. 181 A bodajki zarándoklat költségei évente feltűnnek a városi számadásokon. 1791ben pl. 29 Ft, 1795-ben 20 Ft, 1796—1797-ben 27-27 Ft, 1806-ban 61 Ft, 1808-ban 73 Ft, 1809-ben 68 Ft, 1811-ben 155 Ft, 1812-ben 67 Ft. A költségeket a bel- és külvárosi egyház pénztárából fedezték egészen 1817-ig, amikor a püspök azt meg nem tiltotta. 182 Ismeretes a celldömölki zarándoklat. 1750 márciusában pl. azzal a céllal, hogy „az Úr a visszamaradt sáskapetéket semmisítse meg". Három évvel később pedig azért, mert a dömölki Szűz Mária megmentette a várost a sáskajárástól. 183 Ezenkívül a hívek egyenként, tehát nem szervezett csoportokban Mariazellbe zarándokoltak el. 184 . 177 Kilián 1976. 208, 211. 178 Prot. sess. 1737. szept. 20. Corr. buch. 1737. szept. 20.; Németh László 1979. 58, 69. 179 Prot. sess. 1764. jún. 22, 1791. jún. 24. No 745.; 1794. jún. 20. No 824.; 1908. jún. 5. No 793. 180 Prot. sess. 1826. máj. 12. No 772.; Corp. stat. II/2. Kassa 1728. 181 Prot. sess. 1795. ápr. 27. No 497.; máj. 1. No 505.; 1809, máj. 3. No 665.; Prot. jud. 1729. szept. 9.; Németh László 1979. 68. 182 Prot. sess. 1791. márc. 11. No 285.; 1795. nov. 30. No 1403.; 1798. febr. 12. No 212.; 1806. júl. 11. No 1102.; 1808. aug. 19. No 1130.; 1809. szept. 15. No 1121.; 1811. máj. 24. No 818.; 1812. aug. 28. No 1102.; 1817. jún. 12. No 891. 183 p rot sess 1750. márc. 3.; 1753. márc. 3. 184 Corr. buch. 1737. júl. 26.
