Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

Ferencesek Ugyancsak a felszabadító sereggel érkeztek Székesfehérvárra a ferencesek, akik annyiban különböztek minden, a városban a XVIII. században letelepült rendtől, hogy egyedül nekik voltak helybeli középkori gyökereik. 1691-ben az egykori királyi palotát, a török fegyvertárat kapták, amelyben 30 évig laktak, amíg kolostoruk és templomuk elkészült. Rendházuk 1730-ban emelkedett konvent rangjára.

116 1701-ben a tanács pellengér és akasztófa felállítását határozta el a ferencesek háza előtt (a pellengért Klosser György helybeli kőfaragó készítette el). A ferencesek azonban nem tűrték a házuk előtt a pellengért és augusztus 30-án délelőtt 9—10 óra között Erim Flórián házfőnök vezetésével kivonultak a térre és ledöntötték. A tanács Budán tett panaszt az ügyről, „amely a polgárokat megbotránkoztatta". Vánossy Lőrinc harmincados úgy nyilatkozott, hogy a pellengér a régi helyén marad. 1702 márciusában azonban a város mégis engedett: az atyák által ledöntött pellengért a jégverembe szállították.

117 Elsőként a szerzetesrendek közül a ferencesek kezdték el templomukat és rendházukat építeni. A város 1720-tól kezdve rendszeresen adott pénzt, fát és követ hozzá. 1720-ban pl. 72 Ft-ot, 1731-ben 25 öl, 1735-ben 50 öl követ és 1745-ben 300 Ft-ot. Az 1730-as évektől — a templomépítés céljára — a ferenceseknek saját téglaégetőt engedélyezett a város. A templomépítést 1742 áprilisában a katonai parancsnok, az aljegyző és hat tanácsos helyszíni szemlén tekintette meg. Hatzinger Pál és Klotz Ferenc helybeli kőművesmestereket felszólították, hogy „a rájuk bízott munkát jól végezzék el". Az építkezésnél Fürst Ferenc pallér működött közre. A felszentelés 1745. augusztus 1-én volt. Az eredetileg Szent Antal tiszteletét szolgáló templomot Szent Imre tiszteletére szentelték.

118 A rendház és a templom felépülte után könyvtárat alapítottak, amelyet különösen a rendi növendékpapok használtak. Az előírás szerint a zárda mindenkori vezetője köteles volt a könyvtárat gyarapítani, erről évente jelenteni a tartományfőnöknek. A könyvtár elsősorban a plébánosoknak adott kölcsön könyveket.

119 A ferencesek alamizsnákból tartották fenn magukat, ezt a várostól az első időktől kezdve megkapták. Rendszerint természetbenieket (gabona, bor, széna stb.) kértek és kaptak. 1713-ban pl. egy urna bort és három mérő gabonát, 1715-ben két urna bort, 1723-ban 4-4 mérő kölest. 1725-ben Lukacsics Hieronimus rendház116 Károly. 1898. II. 179—180.; Fügedi 1969.; Németh László 1979. 58.; Sulyok 1979. 157. 1.7 Prot. sess. 1701. aug. 14.; szept. 30.; nov. 22.; 1702. márc. 14. 1.8 Prot. sess. 1720. aug. 23.; 1731. márc. 13.; 1735. júl. 5.; 1742. ápr. 20.; 1745. jún. 11.; Károly 1898. II. 180.; Fitz 1966. 135.; Schem. jub. 1977. 21.; Németh László 1979. 60. — A város 1701-ben a móri kapucinusok részére is végzett kőművesmunkát (Prot. sess. 1701. aug. 15.). — A fehérváriakkal csaknem egy időben (1725-ben) építettek templomtornyot a szegedi ferencesek. Ehhez a bécsi udvari kamara 120 törzsfát utalt ki a sóhivatalon keresztül (HKA Hoffinanz Ungarn. 586. 1725. szept. 29.). 119 Sulyok 1979. 157—158.