Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
Jezsuiták A felszabadító sereggel együtt vonultak be Székesfehérvárra. Az esztergomi érsek rájuk ruházta a plébánosi jurisdictiókat. Ez az egyházjogi helyzet az 1703. évi privilégiumlevélig maradt fenn. A jezsuiták eleven kapcsolatot tartottak a magisztrátussal, a helyőrség vezetőivel és a lakossággal. A rend nem tartozott ugyan a város kegyurasága alá, támogatásért azonban gyakran — és tegyük hozzá: nem hiába — fordult a tanácshoz. 1717-ben pl. évi támogatást kértek, „mert a szegény polgároktól beszedett stóla nem haladja meg a 100 imperialest, amiből nem lehet megélni". A kérés egész a bécsi kamaráig feljutott, amely azt válaszolta, hogy „a két fehérvári apátot kell plébánia létesítésére szorítani". 1726—1727-ben — elsősorban iskolai célra — évi 150 Ft-ot kaptak a városi pénztárból. A tanács határozata szerint „az üres telken majorságot kell vezetniök és nem házakat építeni". Ekkor Mayr György superior és Miller András magyar jezsuita prédikátor működött a városban. 98 A jezsuita rendház építésének gondolata már 1720-ban felmerült. Ebben az évben a város 5000 téglát adott erre a célra. 1740-ben a tanács deputatiót küldött ki a rendház építésére: Vicenti Ferenc Pétert, Parraghy Jánost és Hatzinger Pál kőművest. A deputatio kijelölte, illetve kimérette, hogy a rendház Rodler Jakab és Bors háza között, egyenes vonalban hozódjék azon a telken, amelyet a városparancsnok még 1689-ben adott a városnak. A város a téglaégetőt és a kőbányát — mint más templom- és rendházépítkezéseknél is tette — a jezsuiták rendelkezésére bocsátotta. Fuvart azonban nem tudott adni. Az 1745—1751 között épült templom és rendház költségeihez nagymértékben járult hozzá Vánossy Lőrinc harmincados fia, Antal, a jezsuita rend központi szolgálatot betöltő tagja, aki 6570000 Ft-os atyai öröksége tetemes részét arra fordította. Rómából is élénk figyelemmel kísérve az építkezést. A fehérvári jezsuitáknak dolgozott Caspar Francz Sambach festő. 99 1745-ben az új templom építésére a város 300 Ft-ot adott. 1749-ben Krahmer Márton kőművest a jezsuita rendház és templom építésénél szerzett érdemeiért felvették a városi polgárok és mesterek közé. 1757-ben a jezsuiták 450 Ft-ot kaptak. 100 Mária Terézia 1752-ben, Stocker Ignác a fehérvári jezsuita misszió (alapítási éve: 1725) házfőnökének kérésére megerősítette Lipót 1689. évi adományát. Ebből az alkalomból összeírták a fehérvári jezsuiták javait. Eszerint a templom (régen török mecset) és a rendház telke Horváth Zsigmond seborvos és Reiser Fülöp háza között feküdt, hossza 96, szélessége 64 m. Egy másik telkük, a Budai-külvárosban a Győri 98 Pauerl877. 190.; Csizmadia 937. 112.; Sulyok 1979. 153.; OLA lO.M.kir. Kancellária, lnsinuata cam. aul. 1718:47. Bécs 1717. dec. 28. Prot. sess. 1726. jún. 12.; 1727. máj. 15. 99 Prot. sess. 1720. jún. 7.; 1740. dec. 23.; Schem. jub. 1977.21.; Sulyok 1979.153—154.; Kosáry 1980. 224, 240, 705. 100 Prot. sess. 1745. márc. 27.; 1749. nov. 12.; Kamarási számadás 1757.
