Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
hanem az egész egyházmegye képviseltette magát. Sélyei Nagy Ignác püspöki szentbeszédében Szent Istvánról ezt mondta: „Ez az, akinek oly sok nyomát látjuk városunkban, oly sok emlékét találjuk föl a falak romjaiban." 12 Sélyei Nagy Ignác tervei közé tartozott püspöki palota és szeminárium építése. A kettő közül az első megvalósításához tudott hozzálátni. 1788-ban kezdődött el és a következő évben — a mai ember számára hihetetlen gyorsasággal — az épület északi szárnya már tető alá is került. A város az építkezés megkönnyítéséhez a püspöki kert mögötti régi vízfolyás újbóli megnyitásával, illetve a csatorna felett híd építésével járult hozzá. Az építkezéshez Milassin püspök — a bécsi kamara engedélyével — 10000 Ft-ot vett fel. 1803-ban a püspök a városi hadiadó pénztárban 279 Ft-ot helyezett el, hogy annak kamataiból fizessék a püspöki palota és házak utáni hadiadót. A város a tőkét 6% kamatra adta ki. 13 A város viselte gondját a püspöki palota kapujánál levő kútnak. P93-ban pl. a városi kamarás gondoskodott a megjavításáról. 1821-ben a kút fedelét javították. 1827-ben a püspöki épület sarkánál levő kővályút egy vidéki ember eltörte. A kamarás javítás céljára 1 Ft 36 kr-t szedett be tőle. 1838-ban a püspök kölcsönkérte a város artéziai kútfúró eszközeit és az ahhoz való kötelet. A város azzal adta oda, hogy „mind a fúró, mind a könnyebben romló kötél épségben kerül vissza". 1846ban a püspökség udvarában levő artézi kútról BirghofTer Máté városi kútmester jelentette, hogy a kút a vizet nem lövelli olyan magasra, mint korábban. Ezért a medencéből kivezető csatornát 10 hüvelyknyire alábbvitték. 1847-ben a püspöki lak mellett kút ásása közben egy régi épület falára bukkantak. A falmaradványokat a városi mérnök rajzolta ki. A tanács határozata: „A régiség iránti kegyeletből, ahhoz értők által — amennyiben lehetséges — szedessék ki." Itt említem meg, hogy a város — mint elhagyott telket — már 1755-ben kérte a Szent István-bazilika romjait, „amelyeket amúgy sem látogat senki". 14 A püspöki palota melletti kövek „fejtegetésére" a város egy külön személyt alkalmazott, aki 1816-ban a kiásott kő négyszögöle után 2 Ft, a föld elhordásáért 1 Ft 12 kr napszámot kapott. Az ásás során többször találtak kincset. így 1839-ben, kútásás közben — 1840-ben a püspöki udvar „kő-ásója" úgy vállalta a munkát, ha a talált kincsek, régiségek az övé lesznek. 1848-ban egy oszlop és egy márvány koporsó került elő, benne csontok, fátyol és rubinköves gyürü. A tanács véleménye: „Királyi, valószínűleg Árpád nemzetségi tetemeknek látszanak." A gyűrűt a városi főjegyző a Nemzeti Múzeumnak adta át. A leletet 1848 decemberében a Múzeum 12 Corr, buch. 1771. júl. 13.; Schern, jub. 1977. 72.; Németh László 1979. 80 87.; Baranyai Béláné 1979. 48. 13 Prot. sess. 1787. szept. 7. No 901.; 1803. márc. 28. No 518.; HKA Camerale Ungarn. Fase. 3. 1800. febr. 13. No 151/133.; Sulyok 1979.160—161.; Összehasonlításként megemlítem, hogy amikor 1725-ben gróf Nádasdy László püspök a szegedi rezidenciáját építtette, a kamara a szükséges fát pénzért adta hozzá (HKA Hoffinanz Ungarn 1725. szept. 15.). 14 Prot. sess. 1793. jan. 28. No 104.; 1821. máj. 12. No 833.; 1827. jan. 5. No 31.; 1838. máj. 11—12. No 1000., 1846. nov. 16. No 4082.; 1847. szept. 3. No 3558.; Corr. buch. 1755. márc. 7. 20 Kállay István 305
