Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

6. EGYHÁZI ÜGYEK KATOLIKUSOK A városi önkormányzatnak az egyházi ügyekkel kapcsolatos hatásköre nagyrészt a kegyúri jogból következett. A városok úgy tettek szert kegyuraságra, hogy a királyoktól kiváltságot kaptak rá. A közjogi önállósággal bíró szabad királyi városok politikai önállóságuk elnyerésével együtt megkapták az egyházi önállóságot is. Ez azt jelentette, hogy külön egyházközséggé, külön plébániává alakultak, majd a városi plébánia feletti kegyuraságot a városi közönségre ruházták. Kegyúri jogot alapítás útján is lehetett szerezni, mint pl. a székesfehérvári felsővárosi plébánia esetében.

1 A kegyúr legfőbb joga a plébános prezentálása, vagyis a szabad plébánosválasztás. Ezenkívül a kegyúr tiszteleti jogokat is élvezett, mint a címer alkalmazása a kegyúri templomon, temetkezés stb. Tulajdonképpen már nem jog, hanem kötelezettség a plébános és a kegyúri alkalmazottak illő (congrua) javadalmazása az egyházi jövedelmek meghatározása, felügyelet a javadalmakra, valamint a kegyúri épület javítása. Az ezekből következő terhek a városi törzsvagyonra nehezedtek, a törzsvagyon egyik rendeltetése éppen a városi kegyúri terhek viselése. E törzsvagyon a városi ingatlanokat és a privilégiumban elnyert kisebb királyi jogokat (jura regalia minora) jelentette.

2 Egyes városok (pl. Körmöcbánya, Kassa) a kegyúri jogot külön statútumban szabályozták és a fenti jogokon kívül a vallási életbe is beleszólást követeltek. Besztercebánya tanácsa beosztotta, hogy melyik pap melyik héten gyóntasson, vagy elrendelte, hogy „a papok végezzék a gyóntatást". Ruszt város tanácsa böjtöt rendelt el, a kassai magisztrátus pedig előírta, hogy „szorgalmasan gondot kell viselni az anyaszentegyházra, hogy a szent sacramentumok kiszolgáltatása minden fogyatkozás nélkül, szabatosan folyjon". Székesfehérvár város ilyen részletekbe menően sohasem szólt bele az egyházak életébe.

3 Minden városban szokás volt, hogy tanácsválasztás előtt és után istentiszteleten vettek részt, ez az aktus elengedhetetlen része volt a tanácsi restauratiónak. • 1 Csizmadia 1937. 5. 2 Uo. 17, 23, 25, 45,; Csizmadia 1971. 195. 3 Corp. stat. 11/2. 261. Kassa 1683.; 405. Kassa 1729.; IV/2. 267. Besztercebánya 1611.; 354. Körmöcbánya 1628.; 390. Körmöcbánya 1638.; V/2. 192. Ruszt 1641.; Kolozsvárott 1537-ben statútum mondta ki, hogy az egyházi ügyekre a bíró és az esküdt polgárok „minden más előtt" viseljenek gondot (Corp. stat. I. 178. Kolozsvár 1537.).