Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
A katonának állított ifjak szülei különböző módon próbálták meg gyermeküket, rokonukat kiszabadítani. 1792-ben pl. Bakos János és neje az Esterházy lovasezred részére 65 Ft-ért másik újoncot állított vejük helyett. Ugyanebben az évben a tanács kérte az Alvinczy ezredtől, hogy Riva Ádám kéményseprőt bocsássák el a katonai szolgálatból. Az ezredes válasza: „Ezt nem tehetik, mivel a létszám nem teljes, nem nélkülözhetik, de jóindulattal kezelik az ügyet." 100 1792-ben Büdöskuti Zsigmond helybeli őrmester panaszt tett egyes nők ellen, akik „az újoncokat a katonai szolgálattól visszatartották". A tanács úgy határozott, hogy ezeket a nőket származási helyükre kell toloncolni. 101 1794- től már a francia háború céljára adandó hadsegedelem volt napirenden. A tanács és a választott község 20 újoncot ajánlott fel, valamint gyűjtést kezdeményezett a városban. A tizedgabonából 300 mérőt ajánlottak fel. Az újoncok állítására a város felvezetőket (conductores) alkalmazott, „takarékosan" dolmánnyal, nadrággal, egy pár csizmával és magyar süveggel látva el őket (9 kr napidíjat kaptak). A verbunkos vezetők mellé — napi 20 kr-ért — zenészeket is fogadtak. A városi darabont, ha egy „jó felépítésű fiatalt" hozott, 3 Ft-ot kapott. 102 Az újoncállítás ügyében a város kapcsolatot tartott a nádorral, a magyar királyi kancelláriának pedig havonta jelentett. A toborzó parancsnok az újoncok jegyzékét a magisztrátusnak mutatta be. 103 1795- ben Paulovics Mihály bejelentette, hogy maga helyett más újoncot állít. Erre 39 Ft-ot helyezett letétbe; ezt követően azonban eltűnt. A pénzt a kamarási hivatal vételezte be. 104 A város ekkor is fenntartotta azt a gyakorlatát, hogy a gyanús elemeket katonának adja. 1796 augusztusában pl. 30 éjjeli csavargót kísértek a városházára; közülük tizet találtak alkalmasnak és adtak katonának, „hogy az uralkodó minél nagyobb számban kapjon katonát". Az újoncok fejenként 3 Ft kézipént kaptak. 105 Ha a befogottak között nemes személyek voltak, elengedték őket. 1797-ben pl. a város Katona Mihályt rossz magaviselete és kihágásai miatt katonának adta. A helytartótanács azonban arról értesítette a magisztrátust, hogy az illető nemes személy, így el kellett bocsátani. A várostól másik újoncot követeltek helyette. 106 Az újoncozó kapitány kérésére a város megtiltotta, hogy a polgárok és zsellérek katonai személyektől bármit vásároljanak. Ezzel azt akarták megakadályozni, hogy katonai felszerelést eltulajdonítsanak. A kapitány kérésére a város a kórház és a kaszárnya közé magas falat építtetett, az újoncok szökésének megakadályozására 107 ra. 100 Prot. sess. 1792. febr. 6. No 173.; febr. 13. No 204. 101 Prot. sess. 1792. júl. 20. No 980. 102 Prot. sess. 1794. márc. 24. No 401.; márc. 26. No 422.; márc. 28. No 433.; júl. 7. No 888. 103 Prot. sess. 1795. jan. 9. No 34.; márc. 6. No 284.; júl. 3. No 813. 104 Prot. sess. 1795. júl. 3. No 810. 105 Prot. sess. 1796. márc. 4. No 359.; aug. 22. No 1148.; aug. 26. No 1166. 106 Prot. sess. 1797. máj. 30. No 665. 107 Prot. sess. 1799. febr. 18. No 226.; szept. 16. No 1092.; 1810. febr. 9. No 187.
