Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
felterjesztett jegyzéken a helytartótanács sok darabot kereszttel jelölt meg, amiket nem lehetett játszani. A tanács ezt az igazgatóval és a színház tanácsi biztosával közölte. Gindl 1808 októberében már Győrben játszott. Fehérvár megkereste Győr város tanácsát: hajtsa be az igazgatón a szegényháznak járó taksát. 155 1808 május—júniusában Pfeifer Ignác varasdi igazgató (aki korábban már szerepelt Fehérvárott) és Schmidt József marburgi igazgató kapott engedélyt. 1808 októberében Kracher Ágoston úgy kapott engedélyt, ha leteszi a játszani szánt darabok jegyzékét és a 200 Ft kauciót, valamint előadásonként 30 kr-t fizet a szegényház és a kórház javára. 156 1807 decemberében Harte Ferdinándot (aki akkor Pécsett játszott) a tanács elutasította, „mert a város el van látva színészekkel". Ugyancsak elutasították 1809 novemberében, de ekkor más okból: „A színházat a katonai kórház elfoglalta." 157 1810—181 l-es évadban Kuntz Kristóf győri színházigazgató kapott hasonló feltételekkel, mint fentebb Kracher Ágoston, fehérvári játszási engedélyt. A taksát azonban a tanács darabonkét 1 Ft-ra emelte. Az általa felterjesztett darabok ellen a cenzúra, Hell György városi színházi biztos (Theatri Commissarius) nagy megelégedésére, nem talált kivetni valót. A biztos 1811 márciusában 100 Ft-ot szedett be színházi cenzus (census pro theatro) címén. 158 1815 novemberétől játszott a városban Kübler Ferdinánd társulata. A tanács az engedélyhez hozzátette: „Semmi tiltott darabot nem játszhatnak." A helytartótanács azzal toldotta meg, hogy „csak azokat a drámákat játszhatják, melyeket Bécsben, Pesten és Budán is többször játszottak" (így pl. a Kreuz Pfarrer címűt nem). Kübler 1814 áprilisában kapott bizonyítványt maga és családja számára a Fehérvárott eltöltött időről. A városi kapitány fél évre 60 Ft „százalékot" szedett be tőlük. 1814 júniusában Kübler és társulata már Komáromban játszott. 159 Az 1813 októberétől a Fehérvárott szerepelt magyar színésztársaságok névsorait és adatait közli Czenner Mihály alapvető müvében; ezeket itt nem szándékozom megismételni, csak néhány tanácsi intézkedésre hívom fel a figyelmet. A kor a magyar színészet vidékre szorulásának, ám ugyanakkor társulati gyarapodásának és erősödésének a kora; két (Székesfehérvár és Miskolc), párhuzamos vidéki gócponttal. 160 A pesti Magyar Theatrumi Társaság 1813 őszén 122 Ft 35 kr-t fizetett előadásai után a fehérvári kegyes intézményeknek. 1814-ben három vendégszereplésen összesen 47 előadást tartottak. A darabok között voltak olyanok is, amelyeket a cenzúra nem engedélyezett. A helytartótanács ezt leiratban észrevételezte. A 155 Prot. sess. 1807. okt. 15. No 1209.; 1808. febr. 12. No 212.; okt. 17. No 1400. 156 Prot. sess. 1808. máj. 27. No 703.; jún. 27. No 864.; okt. 10. No 1358. ,S7 Prot. sess. 1807. dec. 4. No 1399.; 1809. nov. 22. No 1400. 158 Prot. sess. 1810. aug. 17. No 1271.; 1811. jan. 4. No 15.; márc. 26. No 482. 159 Prot. sess. 1813. júl. 17. No 771.; 1814. jan. 3. No 1.; ápr. 1. No 517.; máj. 6. No 709.; Prot. jud. 1814. jún. 24. No 357.; Czenner 1972. 9. 160 Czenner 1972. 97—145.; Magyarország története. 5. 1790—1848. Bp. 1980. 1080.
