Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
kapott a várostól, „de csak templomi célokra". 1749-ben a dobhordásra „és más zenei feladatokra" a város egy szolgát alkalmazott, aki hat mérő kevert gabonát és egyenruhát kapott. 110 Neichel Tamás iskolamester 1751-ben kapta meg a városi zenészi állást is. Hetenként kétszer — az állás elvesztésének terhe mellett — próbán kellett megjelennie a kórusvezetőnél. 111 1755-ben a városnak három muzsikusa és egy karnagya volt. Hetenként kétszer kellett zenélniök, a tanácsi határozat szerint. Tilos volt viszont az újévi házalás, ami némi jövedelmet hozhatott volna nekik. Ennek kárpótlására fejenként 10 Ft fizetésemelést kaptak. 112 1760-ban a tanács újból foglalkozott a városi zenészekkel: elrendelte, hogy „a kórusvezető engedélye nélkül szolgálatot nem vállalhatnak és az utcán sem zenélhetnek". 1764-ben a három muzsikus — Christian Antal, Neichel Tamás és Breyer József — 10 Ft fizetésemelést kapott, „mivel a fizetésükből nem tudnak megélni". 1768-ban — a kórusvezető ajánlására — vették fel Frank Vencelt városi zenésznek. 113 1770-ben a zenészek vonakodtak a jezsuita templomban is muzsikálni. Ezért tanácsi határozat kötelezte őket, hogy „ezután is adjanak zenés misét vasár- és ünnepnap a jezsuitáknál, amíg ez a tanácsnak tetszik". A külön ünnepségekért viszont külön juttatást kaptak. Éppen ezért idegen zenész — hegedűs, fúvós — a kórusvezető engedélye nélkül nem vállalhatott munkát a városban. 114 1772-ben Neichel Tamás és Bauer Gottfried zenészek egyezkedtek a bevételről. 1779-ben Christian Antal városi zenész helyére Rosovics Ferenc addigi kántor került. Az új kántor a veszprémi Vagner Ferenc lett. 1788-ban a városi zenészek kérték a várost: forduljon a főispánhoz a növekvő drágaság, illetve a fizetésemelésük miatt. A tanács e helyett gabonajárandóságukat pénzben váltotta meg. 115 1790-ben Bauer Gottfriedet intette a tanács, hogy szorgalmasabban járjon templomba, „különben minden további nélkül leteszik állásából". Ez is közrejátszott abban, hogy Bauer főzenész (primarius musicus) még abban az évben lemondott az állásáról. 116 1793-ban — a zenészek panaszára — a tanács megújította azt a korábbi határozatot, hogy — farsangkor — a városba jövő idegen zenészek, főleg fúvós hangszerekkel felszerelve, a kórusvezetőnél kötelesek jelentkezni. Két évvel később a város a helybeli muzsikusokat intette kötelességük jobb teljesítésére. „Ha az 110 Corp. stat. V/2. 486. Székesfehérvár 1743.; Prot. sess. 1744. márc. 31.; 1749. márc. 4.; Volt olyan város, ahol reggel és este a toronyban doboltak (Corp. stat. IV/2. 833. Modor 1775.). 111 Prot. sess. 1751. márc. 20. 112 Prot. sess. 1755. jún. 17.; dec. 12.; dec. 16. 113 Prot. sess. 1760. aug. 8.; 1764. márc. 30.; 1768. jún. 10.; Corp. stat. V/2. 531. Székesfehérvár 1760. 114 Prot. sess. 1770. márc. 16.; 1773. jún. 4. 115 Prot. sess. 1772. jan. 17.; 1779. jún. 18.; 1788. jún. 27. No 986. 116 Prot. sess. 1790. jan. 18. No. 77.; aug. 9. No 777.
