Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
1777 után igazgatónak (director) nevezték. Az első igazgató Vicenti Sebestyén tanácsos lett. 1781-ben évi 150 Ft fizetést kapott. 1783-tól Khorherr Domokos az igazgató. Ő 181 l-ben halt meg, utódja, a tanács javaslatára Hollner Lipót albíró. 1816-ban három fekete írótáblát igényelt az elemi iskolák számára. Hollner 1817ben bekövetkezett halála után a bíró, a kapitány és egy tanácsos pályázott az igazgatói állásra. A három nevet — választás céljából — a kerületi iskolaigazgatói hivatal elé terjesztették, amely Vass János tanácsost választotta. A helytartótanács ezzel nem volt megelégedve; közölte a várossal, hogy a jövőben az igazgatói hivatal a plébános urakat illeti. 89 Vass János 1840-ben halt meg, utódja Say István tanácsos lett. 1847-ben hivatalos pecsétet készíttetett magának. 1848-ban elemi tanodái bizottmány alakult, az igazgató ennek az elnöke lett. Say éppen ebben az évben halt meg, az ideiglenes igazgató Hadhalmy (alias Haáder) Pál lett. 90 1836-tól a görögkeleti iskolának külön „kormányzója" volt Kirovits Sándor választópolgár személyében, akit Tömösközy Miklós, a görögkeleti iskolák főigazgatója nevezett ki. 91 Az oktatásügy szabályozása A tanács igyekezett különböző rendelkezésekkel az iskolaügyet szabályozni. Különösen 1777, a Ratio Educationis után, amikor az iskolaügyről szóló rendeletet teljes szövegben másolták be a jegyzőkönyvbe. A következő évtől az ifjúságot évente összeírták és Budára jelentették. Ebben az évben a tanács kihirdette, hogy a szülők az őszi és a húsvéti szünet előtt nyomós ok nélkül ne tartsák otthon az iskolát látogató gyerekeiket. A gondot azonban ezzel nem oldották meg, hiszen 1795-ben megismételték a rendelkezést. A fiúgyerekeket november l-jével kellett iskolába küldeni. A szünidőt 1786 óta már nem szeptember—október, hanem július— augusztus hónapban adták ki. 1842-ben még mindig gond volt, hogy a szülők nem küldték gyermekeiket az iskolába. 92 89 Prot. sess. 1779. ápr. 23.; 1781. júl. 31.; 1783. márc. 14.; 1811. ápr. 8. No 573.; 1816. szept. 13. No 1529.; 1817. aug. 8. No 1231.; szept. 26. No 1469—1470.; okt. 17. No 1533. 90 Prot. sess. 1840. márc. 6. No 569.; 1847. jún. 23. No 2593.; okt. 30. No 4436.; 1848. aug. 14. No 2962.; szept. 4. No 3184. 91 Prot. sess. 1836. ápr. 25. No 872. 92 Prot. sess. 1777. szept. 26.; 1778. márc. 30.; máj. 5.; 1786. jún. 12. No 872.; 1795. aug. 28. No 1024.; 1842. aug. 15. No 2359.; Modor már 1640-ben elrendelte, hogy „a szülök ne tartsák otthon nyolc napig vagy egy hónapig a gyerekeket az iskolától" (Corp. stat. IV/2. 408. Modor 1640.); Járvány alatt természetesen szünetelt a tanítás, mint pl. 1739-ben (Prot. sess. 1740. szept. 6.); Vagy 1831-ben, az uralkodó epekórság miatt nem tudták október 15-én, hanem csak november 1 -jén megkezdeni a tanítást. 1832-ben a tanítás augusztus 15-ig, a gimnáziumban nyolc nappal tovább tartott és október 15-én kezdődött (Prot. sess..1831. okt. 10. No 1703.; 1832. márc. 16. No 516.); Körmöcbányán már 1645-ben statútum rendelte el a járvány miatti tanítási szünetet (Corp. stat. IV/2. 424. Körmöcbánya 1645.).
