Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
5. Kultúra
A rác iskolához a Sárréten rét is tartozott, amelynek bevétele a fenntartást szolgálta. 1821-ben a görögkeletieket felhívták, hogy iskolájukba, „a nemzet nagyobb pallérozására", jó karban kell tartani. 82 Korszakunk végén, 1842-ben hallunk a zsidó tanítóról, akit a város — hibásan — a 4 Ft-os zselléri adó alá vetett. 1847-ben a helybeli izraeliták — iskola céljára — házat vettek. A város az utánajáró adót nekik is elengedte. 83 Egyéb oktatás Külön gondot jelentett a süketnéma gyerekek tanítása. Ezek a váci intézetbe járhattak (1826, 1828), de a helybeli iskolák is megkapták a süketnémák írásolvasásra való oktatásról szóló könyvet. 84 1842-ben egy főhadnagy azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy úszóiskolát létesíthessen. Úgy tervezte, hogy a Kiszling kertnél levő malom zúgójánál nyitja meg, ahol a növendékek és a katonák naponta egy órát fürödhetnek. A területet 30 évre akarta bérbe venni. Az úszóiskola ellen a molnár tiltakozott ugyan, de a választott község fontosnak tartotta a létesítését. A főhadnagy 25 éves bérletet kapott, évi egy aranyért. A terv azonban mégsem valósult meg, mert a tanács 1846ban a város költségén látta jónak uszoda felállítását a csatorna medrében. 85 Egy másik katonatiszt, aki a katonai növendékházban a testgyakorlást tanította, 1845-ben engedélyt kapott testgyakorló iskola felállítására, „mivel ez a közönség javát szolgálja és a város kedvesen fogadja". 86 1844-ben érkezett Kun Bálint pesti kisdedóvó kérelme, hogy a városban óvodát állíthasson fel. A város küldöttséget állított össze a kérdés megvizsgálására. Az óvoda céljára a főügyész egy rétet ajándékozott. A Pesten felállítandó kisdedóvó intézethez azonban 1847-ben a város — a választott község véleménye alapján — „nem kívánt hozzájárulni". 87 í Iskolai biztosok, felügyelők, igazgatók Az iskolák felügyeletét a városi biztos, felügyelő látta el, aki rendszerint a belső tanácsosok közül került ki. Az első felügyelő nevét (Kovács György) 1726-ból ismerjük. 1737-ben Schinigin József és Parraghy János belső tanácsosokat nevezte ki a tanács. Feladatuk volt a német és a magyar iskolát hetenként ellenőrizni. 88 82 Prot. sess. 1814. aug. 1. No 1151.; 1821. júl. 11. No 1097. 83 Prot. sess. 1842. szept. 5. No 2539.; 1847. jan. 8. No 144. 84 Prot. sess. 1826. máj. 19. No 787.; 1828. máj. 2. No 777.; 1829. jan. 12. No 49. 85 Prot. sess. 1842. ápr. 5. No 904.; 1846. nov. 30. No 4319. 86 Prot. sess. 1845. jan. 21. No 217. 87 Prot. sess. 1844. szept. 6. No 3532.; 1845. jún. 16. No 2044.; 1847. dec 10. No 4936. 88 Prot. sess. 1726. febr. 7.; 1737. máj. 17.; Kállay 1972/B. 139.
