Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Katonai kórház újbóli létesítése 1836-ban merült fel. Ekkor báró Lederer budai katonai parancsnok jelent meg a városban és a kaszárnyába hivatta a polgármestert. Felszólította, hogy „az emberiesség tekintetéből katonai betegházat állítson fel a város, vagy a polgári betegházban adjon erre a célra helyet". A polgármester azt felelte, hogy „a város katonaispotályt nem köteles tartani és sohasem tartott". Erre a kaszárnyában rendeztek be kórházat. A város telket ajánlott fel a katonai kórház céljára, de nem vállalta az építését. 1847-ben a dandárparancsnokság kérésére a tanács hasonlóképpen válaszolt. „A kisebb betegek számára elég a laktanyában levő épület. Az adózók kárát jelentené, ha azt kórházzá kellene most átalakítani. Viszont kihirdetik a városban, hogy aki akar, adjon bérbe házat a katonai kórháznak."

83 Katonai nevelőház A városban, katonagyerekek és -árvák tartására katonai nevelőház működött. 1782-ben még csak két katonagyerekről olvashatunk; 1788-ban már a nevelőház parancsnoka, Mancz főhadnagy tárgyalt a várossal a kút megjavításáról. A város a kutat a tűzvédelem miatt is igyekezett megjavíttatni. 1793—1794-ben a házat két szobával bővítették. A kiadások fedezésére eladták a házhoz tartozó telket. A felújítás 3010 Ft-ba került. 1795-ben a ház parancsnoka (Kohl) újabb javítási munkákat kért. A kertet is ekkor kerítették be. A megmaradt réteket és szántókat a város bérbe adta.

84 1805-ben a nevelőház parancsnoka, Hirscher főhadnagy kérte a város segítségét és támogatását arra az esetre, ha a franciák betörnének a városba. A tanács ezt meg is ígérte neki. 1806-ban még egy nevelőházat akartak a városban felállítani, de a város nem talált alkalmas épületet erre a célra. A régi épületet viszont többször tataroztatták.

85 1809-ben a katonai nevelőház is kitelepítésre került. A katonai kórház parancsnoka a nagy járvány veszélyre hivatkozva kérte, hogy a nevelőházat ürítsék ki és helyezzék át az Arany Szarvas fogadóba. A város ezt teljesítette is. A nevelőházhoz nemcsak parancsnok, hanem egy őrmester is be volt osztva. 1809-ben kérte, hogy a város adjon ajánlólevelet a Dávidovits ezred parancsnokához, hogy az egyik üres tiszti állásra léptessék elő.

86 83 Prot. sess. 1831. jún. 24. No 1207.; 1834. dec. 5. No 2407.; 1836. szept. 16. No 1874.; 1847. júl. 30. No 3170. 84 Corr. buch 1782. szept. 27.; Prot. sess. 1788. febr. 8. No 183.; 1793. nov. 22. No 1460.; 1794. jan. 31. No 166.; febr. 3. No 185.; okt. 20. No 1226.; 1795. márc. 16. No 338.; aug. 17. No 988.; 1796. márc. 7. No 384.; 1801. nov. 27. No 1572.; dec. 28. No 1705. 85 Prot. sess. 1805. nov. 19. No 1630.; 1806. dec. 9. No 1818.; 1807. jún. 5. No 768.; 1812. okt. 12. No 1277.; 1813. okt. 18. No 1250. 86 Prot. sess. 1809. ápr. 28. No 640.; okt. 18. No 1264—66. •