Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Katonai kórház Külön gondot jelentett a beteg katonák elhelyezése. 1710-ben, a vörös himlőjárványkor a Heister ezred felcsere gyógyította a városlakókat is. 1730-ban a városi fürdősök-borbélyok panaszt tettek az Althain ezred felcsere ellen, aki működésével kárt okozott nekik. 1733-ban a város két szobát bérelt a beteg katonák elhelyezésére. 1733-ban a karmelita praeses kérésére a rend kapta meg a katonai kórházat. Ettől kezdve a beteg katonákat vagy a felépült kaszárnyában, vagy — ritkábban — bérelt házakban helyezték el.

73 1784-ig a katonai kórház a kaszárnya udvarán épült házban volt, akkor a nagy kaszárnyába telepítették át. Új kórház építése nagy kiadásokba verte volna a várost, „ezért ezt a katonaság hozzájárulása nélkül nem tudja vállalni". Az új kórházra pedig nagy szükség lett volna, mert éppen az 1785. évi hadgyakorlatok miatt megnőtt a beteg katonák száma.

74 1786-ban az Esterházy gyalogezred írt át a városnak: képes-e katonai kórházat építeni? A város válasza: „Ha a felsőbb hatóság engedélyezi, a város nincs ellene katonai kórház építésének." Erre a célra a tanács, a választott községgel együtt tartott helyszíni szemlén Pázmándi Sámuel telkét sajátította ki.

75 1806-ban a beszállásolt katonák között több mint 100 beteg volt. Egy részüket ezért magánházaknál kellett elhelyezni. Ezért Andrássy Antal senator a helytartótanácshoz utazott, hogy a város számára mentesítést kérjen a beteg katonáktól. Ebben az évben Szluha alezredes volt a katonai ispotály parancsnoka. A városi katonai kórházakban kevés volt az orvos, ezért a helytartótanács a városban működő orvosok segítségét kérte. Hell György a seborvosok biztosa és Khor Ferenc városi orvos feladata volt, hogy „ösztönözze erre a helybeli seborvosokat". Hell különben azt jelentette a tanácsnak, hogy „a kórházban a szalmazsákok nincsenek kihasználva, mert a dupla zsákokon (vagyis egy ágyban) csak egy beteg katona fekszik". A tanács úgy intézkedett, hogy a jövőben csak egyszemélyes szalmazsákokat kell készíttetni.

76 Az 1807—1809-es években hihetetlenül megnőtt a katonai kórházak forgalma. 1807. november 11.—1808. február 2. között 6206 a beteg katonák száma. Danis János városgazda jelentette a tanácsnak, hogy „a katonai kórházból a városi kocsisok hordják ki a halottakat. Az undortól azonban megbetegszenek, nem győzik a munkát". A város erre még három kocsist vett fel. A helytartótanács nem sok sikerrel próbálta meg a katonai kórházi célokat szolgáló épületek kiürítését, 73 Prot. sess. 1710. szept. 13.; 1733. márc. 17.; júl. 9.; 1736. okt. 12.; 1736. dec. 18.; HKA Hoffinanz Ungarn 1739. jún. 1. Kállay 1973/A. 62. 74 Corr. buch 1784. szept. 3.; 1785. jan. 4.; dec. 12.; Az 1720-as években, Szegeden épített Feldspital 16000 Ft-ba került. (HKA Hoffinanz Ungarn. 559. 1723. ápr. 29.) 75 1786. aug. 4. No 4.; 1789. máj. 1. No 529.; 1793. jún. 14. No 844—845. 70 Prot. sess. 1806. jan. 6.; 7.; 9.; aug. 23. No 1341.; Kállay 1973/A. 62.