Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

készítményeit nem árulhatták. 1834-ben a város javasolta, hogy a helybeli posztósmesterek müveiket a piacon rőfönként árulhassák, „mert amióta ezt megtiltották nekik, annyira elszegényedtek, hogy az adót sem tudják fizetni".

79 1835-ben Maletsko Anasztázius nyitott irhatímárgyárat a városban. A betegek intézetének évi 50 Vft-ot fizetett, beteg legényei és cselédjei ápolására. 1848 januárjában Mezinger Dávid és Lázár épített olajsajtoló gyárat a városban. „Tökéletes tűzmentességéről" a kapitányi hivatal győződött meg.

80 Városi munkák A kézműveseknek előnyt jelentett, ha a város részére végezhettek munkát. Az első ilyen bejegyzést 1726-ból ismerjük: a szíjártómester 1 Ft 50 d-t vett fel a városi pénztárból. 1733-ban Hell ácsmesterrel csináltatott a város sorompót.

81 1737-től a város tudatosan és évente adta ki a munkákat. Ebben az évben kapta meg „a benefíciumot, hogy a városnak dolgozhat" egy-egy asztalos-, kovács- és lakatosmester. 1738-ban a városi kocsikat Lienck György javította.

82 Az 1750-es évektől kezdve, a viták elkerülésére — a városi munkákat a mesterek rangsor szerint kétévenként, egymás után kapták meg. Van példa arra is, hogy 1770-ben a városi kőművesmunkákat Grabner Mihály kapta, de az új kancellária építését Schittmer Jánosra bízták.

83 1807-ben a városi jelvényeket 12 Ft-ért Pauer Gottfried festette meg. A városi munka elnyerésének azonban az volt a feltétele, hogy az iparosok nem számolhattak túl drágán és jó munkát kellett végezniök, különben idő előtt elveszthették a munkát. Van példa arra is, hogy egy választópolgár a rokonát ajánlotta városi munkára (1827). Az 1830-as évektől a munkákat — három évre — árverés útján adták ki.

84 1802—1803-ban a jegyzői hivatal adott bizonyítványt Plan Miklós rézművesnek, hogy évi 12 mázsa rézre volt szüksége, ipara gyakorlásához.

85 1835 márciusában a céhbiztosok arról tudósították a céheket, hogy „az uralkodó parancsolatánál fogva, minden gyár-, kézmű és mesterséges készítmények háromévenként egyszer kiállításra kerülnek. Az első folyó év szeptemberében lesz".

86 79 Prot. sess. 1819. jan. 11. No 36.; 1834. jan. 27. No 199. 80 Prot. sess. 1835. okt. 23. No 1988.; 1848. jan. 10. No 170. 81 Prot. sess. 1726. szept. 3.; 1733. nov. 17. 82 Prot. sess. 1737. febr. 19.; márc. 8.; 1738. jan. 21. 83 Prot. sess. 1750. dec. 15.; 1770. febr. 5. 84 Prot. sess. 1807. febr. 20. No 247.; 1811. okt. 8. No 1343.; 1827. okt. 27. No 1781.; 1832. dec. 3. No 2361.; 1837. okt. 31. No. 2129. 85 Prot. sess. 1802. okt. 22. No 1403.; 1803. júl. 4. No 960. 86 Prot. sess. 1835. márc. 30. No 601.