Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

egy riókcsatorna építése. 1806-ban a Marosrét közepén egy jó mély és széles árkot húztak, „a rétek igen sokkal való megjobbítására". 1820-ban a visszafolyó Maros a híd mellett, a töltésen keresztül kicsapott, a gyalogosok vízben jártak. A tanács a töltés megemelésére embereket fogadott.

328 Korszakunk végén különösen a csatornák tisztogatása jelentett nagy feladatot a város részére. Ezt a munkát a tanácsi csatornafelügy elő (biztos) szervezte, végeztette és ellenőrizte. A megye 1787-ben felhívta a figyelmet, „a jó állapotba hozott és kitisztított csatornák jobb karbantartására". Gondot jelentett, hogy a csatornák tisztogatására sem lehetett munkaerőt kapni, pedig egyes években a parton növő fü lekaszálását is megengedték nekik. A tisztogatás során — a mérnök meghallgatása után — egyes csatornákat ki is mélyítettek.

329 A csatornák jobb bejárására a város csónakokat („hajókat") tartott. 1804-ben pl. 5 Ft-ért vettek egy csónakot; 1806-ban egy 5-6 személyes, 1816-ban Pesten egy 10-12 személyes csónakot. 1845-ben a város három malomról és a víz elfogására szolgáló csatornáról jelentett.

330 De megkeresték a várost más vízrendezési munkálatokban is. 1792-ben pl. a helytartótanács kérte a várost: járuljon hozzá a Duna medrének tisztítási költségeihez. A tanács válasza: „A Duna a várostól négy órányira fekszik, nekik közömbös; kárt a jelenlegi állapota sem okoz. Ezért kérik, hogy ettől a tehertől szabadítsák meg őket."

331 Sokkal érdekesebb, hogy gróf Zichy Ferenc rendeletére 1834 áprilisában gyűlést tartottak a Balaton lecsapolása ügyében. A várost ezen a helyettes bíró és az urbárium rendtartója képviselte. 1837-ben „a lecsapolást gátló tényezők megvizsgálására és elhárítására" rendelt küldöttségben a város képviselője, Vass János tanácsnok is benne volt. A tanács azzal az utasítással küldte el a gyűlésre, hogy „a város csak úgy egyezik bele a lecsapolásba, ha a Balaton vizének a Nádorcsatornába való eresztése által kárt nem szenved, és teljesen költség nélkül kármentesíttetik".

332 KÉZMŰIPAR A városi önkormányzat felügyelt a céhek működésére, a megye által limitált árak betartására, az inasokra, legényekre és mesterekre (beleértve a mesterjog megadását is), a manufaktúrák alapítására és működésére; különböző tilalmakkal bástyázta körül az egyes szakmákat, valamint városi munkákkal látta el őket. 328 Prot. sess. 1784. ápr. 24.; 1801. okt. 3. No 1278.; 1806. jún. 29. No 1060.; 1820. ápr. 15. No 766. 329 Prot. sess. 1787. okt. 19. No 1046.; 1828. ápr. 26. No 780.; máj. 27. No 981. 330 Prot. sess. 1804. jún. 22. No 780.; 1806. júl. 14. No 1149.; 1816. okt. l.No 1673.; 1845. jún. 20. No 2066. 331 Prot. sess. 1792. febr. 6. No 160. 332 Prot. sess. 1834. ápr. 25. No 769.; 1837. máj. 19. No 1028. 12 Kállay István 177