Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

meghosszabbítása, a bérleti díjjal kapcsolatos alkudozások, valamint a gazdálkodás, különösen a legeltetés megszervezése. Az 1699. évi mutatókönyv említi a bérleti szerződést, az iratok között azonban nem található.

242 1703-ban a prior arról értesítette a várost, hogy „a pusztát idén felsőbb parancs és bizonyos okok miatt, nem tudja bérbeadni. Ez nem jelenti, hogy feljebb akarja verni azárendát". 171 l-ben 70 Rft, 1716—1736 között 150 Ft bérleti díjat fizetett a város. A bérlet mindig három évre (Szent György-naptól Szent György-napig) szólt; a szerződés megkötésére a bíró, a jegyző vagy a kamarás utazott a pesti pálosok priorjához, ami önmagában is mutatja, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak a bérletnek. A tanács a bérleti díjat mindig soknak találta „de a pusztára szükség van". Kikötötték viszont, hogy „mivel a pusztát közös pénzen bérlik, senkinek se legyenek ott előjogai, mindenki egyformán fizessen".

243 1737-től 1744-ig 225 Ft a bérleti díj. Egyezséget kötöttek a pálosokkal, hogy a bérletet három évente a város megújíthatja. Fizetni mindig Szent György-napon kellett.

244 A bérleti díjat a pálosok — tudva és kihasználva a város szorult helyzetét — állandóan emelték. 1744-től 500 Ft-ot kértek a pusztáért, amit a bíró és a kamarás 425 Ft-ra alkudott le. Jutalomként a pálos personalis 100 mérő zabot kapott. A tanács tudomásul vette ugyan az emelkedést, de alhatározta, hogy „újra fel kell mérni és proportio alapján taksát kell szedni a gazdáktól".

245 1750-ben már 700 Ft-os bérleti díjról olvashatunk, amit 1753-ban pl. 680 Ft készpénzzel és 100 kg (30 Ft értékű) vajjal teljesített a város.

246 1756-ban érkezett a városhoz a pesti prior levele: a bérleti díjat 900 Ft-ra akarja emelni. A tanács szerint „ez a szegény nép rovására menne", de végül mégis megadták. Ez az összeg sem maradt azonban sokáig: 1764-ben már 1000 Ft-ot fizettek. 1769-ben a magyar kamara észrevételezte a magas kiadást, mire a város előadta, hogy „a szegény adózó nép, nagyrészt a földművelésből él és itt juthat jövedelemhez, hogy adóját jobban tudja fizetni". A pusztából a városnak, miután a bérleti díjat kifizette, nem sok jövedelme maradt.

247 1776-ban már 1600 Ft-ot fizetett a város a pusztáért. A díjat rendszerint Vicenti Sebestyén tanácsnok vitte Pestre. 1780-ban három napra 7 Ft 50 d napidíjat és 6 Ft fuvardíjat kapott. 1782-től a rend megszüntetéséig 2000 Ft volt a bérleti díj.

248 A rend megszüntetése után (1786) Bárándpuszta a Tanulmányi Alap birtokába került, a város a kamarai adminisztrációval tárgyalt a bérlet-meghosszabbítás 242 Acta pol. et jur. Index. 243 Acta pol. et jur 1703. márc. 8. No 21.; 1733. nov. 27. No 60.; Prot. sess. 1716. márc. 20.; 1721.ápr. 8.; 1724. ápr. 21.; máj. 2.; 1725. ápr. 16.; 1726. nov. 20.; Corr. buch. 1734. dec. 31. 244 Prot. sess. 1737. febr. 15.; szept. 24.; Corr. buch. 1738. ápr. 24. 245 Prot. sess. 1744. jan. 15.; márc. 13.; 1748. szept. 11. v 246 Corr. buch. 1750. ápr. 24.; 1751. ápr. 6.; Prot. sess. 1751. máj. 7.; 1753. márc. 21. 247 Corr. buch. 1756. febr. 2.; 1764. máj. 14.; 1769. márc. 3.; Prot. sess. 1758. máj. 6.; 1763. máj. 6.; 1771. márc. 20. 248 Prot. sess. 1776. szept. 9.; 1779. márc. 12.; szept. 3.; 1780. máj. 12.; 1782. máj. 10.; 1784. máj. 7. 11 Kállay István 161