Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
erdőben szedték. Az eperfa- és fenyőfamagot vásárolták; 1837-ben két fontot vettek. Ebben az évben már több faiskola volt a városban. 106 Ez a korszak már a város csinosításának az ideje, amikor a fákat a város szépítésére ültetik. 1792-ben az árkokat tudatosan így telepítik be fával, az öregeket tüzelés céljára használva. Egymás után fásítják a Lovasberényi utat, a Purger malom feletti csatorna partját (a Simli malomtól a városi nagy zúgóig) és a szőlőbe vezető Országutat. 107 Fákkal ültették be az 1824-ben elkészült új kút környékét, 1828-ban a Hosszú temető árkait, 1826—1836 között az Égettvárosi utcát (ebben a lakosok működtek közre) és 1844-ben a Budai-külvárosi Nagy utcát. 108 1821-ben merült fel, hogy a Sóstó és a temető közötti haszontalan helyet fásítani kellene, „mert ez a városnak díszére, a jövőnek hasznára válna". A helyszíni szemlére kiküldött polgármester és tanácsnokok javasolták a Sóstó és az Űrhidai út közötti terület beültetését is. Schmeltz Lipót bádogosmester a fásításhoz 467 Ft-ot adott, ezért a tanács hálából nekiadta az ottani kocsma bérletét, ahol nyáron sört és bort mérhetett. A kocsmában agg koráig meghagyták, „mivel külön szorgalmával, a kamarási pénztár terhe nélkül, maga plántálta a Sóstó melléki erdőt és a kocsmát is maga építette". Kötelezték viszont (magán-)faiskola tartására, hogy a közönséget fával tudja ellátni. A környék csinosítására, a fák felújítására a lakosság is adott össze pénzt. 109 1847-ben említik a Halesz kertet: az ott lenyesett faágakat a város 20 Ft-ért adta el. 110 Nádas Ha erdő nem is, nád — a sok mocsár miatt — már inkább akadt a város határában. így ez a városi önkormányzat tevékenységében is helyet kapott. 1733ban arról olvashatunk, hogy a Hochburg-uradalom jobbágyait a legnagyobb télben küldték Fehérvárra nádért. 1740-ben a város megtiltotta a nádnak a városból való kivitelét, hogy „a helybeli lakosok, a polgárság rovására ne űzhessenek uzsorát vele". 1 kéve nádat ekkor 1 kr-ra limitáltak. A Belvárosban tilos volt náddal fűteni. A tanács őrködött azon, hogy a korábban nádlásra használt területeken és csapásokon ne legeltessenek. 111 106 Prot. sess. 1827. márc. 24. No 557.; máj. 18. No 822.; nov. 16. No 1880.; 1828. jún. 7. No 1068.; 1837. jan. 13. No 83.; máj. 1. No 907.; 1840. febr. 24. No 493^494. 107 Prot. sess. 1792. jún. 11. No 799.; 1826. ápr. 8. No 572.; 1831. máj. 9. No 960.; 1837. ápr. 21. No 824.; szept. 29. No 1909—1910. 108 Prot. sess. 1824. márc. 13. No 486.; 1826. szept. 22. No 1430.; 1828. márc. 7. No 399.; 1833. nov. 28. No 2273.; 1836. márc. 14. No 535.; 1844. nov. 6. No 4166. 109 Prot.sess. 1821. márc. 19. No459.; 1825. nov. 21. No 1825.; 1826. okt. 16. No 1541.; 1833.máj. 21. No 953.; 1838. márc. 30. No 661.; 1841. okt. 22. No 2671. 110 Prot. sess. 1847. máj. 14. No 1954. 111 Farkas 1977. 84.; Prot. sess. 1740. dec 23.; 1763. okt. 14.; 1777: jún. 13:
