Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
Egyéb termények Az egyéb termények közül a kölesről, lenről, kenderről, a burgonyáról és a kukoricáról vannak adataink. Kölest 1896-tól kezdve az egész korszakban termeltek. Lenföldekről 1754—1755-ben beszélnek a források, amikor dézsma alá vonták őket. 1758-ban úgy határozott a város, hogy ha valaki parlagon hagyott földet megművelt, a birtokosnak két mérőt adott a termésből (len helyett árpát kellett adni). 61 A városi majorsági földeken 1755-ben 15, 1756-ban 67, 1758-t>an 62, 1759-ben 67,1760-ban 69 és 1761-ben 172 Ft bevétel volt lenből. Az 1764. évi jelentés szerinta „városban kevés len és kender van". 1788-ban a len, köles ésmoharföldek után nem szedtek tizedet. Attól kezdve viszont évenként 1 Ft-ot teljesítettek tized helyett. Ugyanebben az évben a lenr és kendertermelés előmozdítására a megyétől 34 mérő vetőmagot igényelt a tanács. 62 A lenből olajat is sajtoltak. 1761-ben egy icce ára 14,1768—1771-ben 16 kr volt. 1792-ben a szomszédok panaszt tettek Pallag László ellen, amiért a háza udvarán egy házikóban lenolajat főzött, „amivel az ő biztonságukat veszélyezteti". A tanács intette: „úgy végezze a műveletet, úgy építse meg a házikót, hogy azzal a szomszédokat vagy a közt ne veszélyeztesse." 63 Ugyanebben az időben bojtorjánolaj is volt a városban. 1793-ban egy majorság eladásakor 70 mázsa repcsényolaj 1500 Ft-os egyenértéke is szerepel. 64 1792-ben a Visszafolyó Maros dűlőben termelték, és a Sóstón áztatták a kendert. A sok szerteszét heverő kötél azonban az állatokat veszélyeztette, ezért a tanács tiltotta. A kendert folyóvízben sem lehetett nyűni, hogy a büdös víz és a kender leve ne kerüljön a folyóvízbe. A kendertermesztést — hajókötél céljára — a helytartótanács is szorgalmazta; erre a tanács a polgárokat buzdította. 1841-ben ennek ellenére a városban csak házi szükségletre termeltek kendert. Akkor készült el az új kenderáztató; 100 kéve után 3 ezüst kr-t kellett fizetni. Az áztatási utalványt a polgármesteri hivatal adta ki, a díjakat az alkamarás szedte be. 65 Burgonya vetését 1795-ben szorgalmazta a tanács. Elrendelte, hogy ha őszi gabonát nem tudnak, akkor burgonyát vessenek. ínséges években a burgonya kenyérpótlékként szolgált. A szedés idejét éppen úgy a tanács engedélyezte, mint a gabona aratását. 1840-ben báró Bercsényi Pál a városnak ajándékozta egy új burgonyafajta több darabját a gödi Rohan fajtából. 6 : 6 61 Corpi stat. V/2:. 521. Székesfehérvár 1754;; Prot sess, 1755. júl. 28.; 1758. márc:. 7. 62 Kállay 1958.61.; Kamarási számadás 1755—17,61,;Görp. buch 1764. máj. 14.; Prot. sess; U788. jüll 11. No 1090.; dec. 15. No 1797. « PtQt. sess. 1761.. dec. 18.; 1768. febr. 19.; 1771..jaru 11; 1792. okt. 15: No 1384. , 64 Prot. sess. 1792. febr. 10.. No 192.; 1793. máj. 21. No 719. « Prot. sess. 1792: ápr. 30. No576.; 1793. júl. L No 917.; 1808, máj. 23. No 639.; 1832. márc. 31. No 631.; 1841. ápr. 30. No 1038.; 1846. júl. 27. No 2747. 66 Prot. sess. 1795. márc. 10. No 318.; 1834. aug. 18. No 1669.; 1837. szept. 29. No 1908.; 1840. febr. 21. No 459.