Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
2. Kommunális igazgatás
az utcára ö.itik, „amivel egészségtelen bűzt és sárt okoznak". A tanács ezt most már 12 Ft büntetés terhe mellett tiltotta meg. 106 1786-ban a tanácsnak jelentették, hogy a kerttulajdonosok a gazt a csatornába dobálták, amivel a víz folyását eltorlaszolták. Ezt éppen úgy megtiltották, mint hogy a lakosok a házuk előtti gödröket trágyával töltsék fel, „ami árt a jó levegőnek". 107 1789-ben fejenként 12 kr-ért 12 napszámos tisztogatta a Belvárost. 1788—89-ben 139, 1789—90-ben 232, 1790—91-ben 258 és 1791—92-ben 447 Ft-ot adott ki a város a Belváros tisztogatására. 108 1788-ban a tanács „legfőbb ideje a város tisztaságáról gondoskodni" jelszóval arra gondolt, hogy a köztisztaságot bérbe adja. Ezért Győr városhoz fordult felvilágosításért, ahol ezt már korábban megtették. A válasz szerint a köztisztaságot 1200 Ft-ért adták bérbe, a pénzt a kamarási hivatal fizette. A fehérvári licitatio maleficiorumra. 1791-ben került sor: évi 844 Ft-ért Kiss József kapta meg. Az utak tisztogatását — és a velejáró útjavítást — 1793-ig végezte, amikor is lemondott a bérletről s 1794-től a város a köztisztaságot újból a saját kezelésébe vette. 109 Azonban mindez nem sokat használt. Számtalan tanácsi határozattal, intéssel, figyelmeztetéssel találkozunk, amiért az újabb és újabb nemzedékek a szemetet, trágyát az utcára hányták, a piszkos vizet kiöntötték, a sertéseket nem zárták be, a pöcegödröt a csatornába vezették, a szemetet a csatorna partjára hordták. A tanács arra igyekezett rávenni a lakosokat, hogy az udvarukon ásott gödörbe rakják a szemetet. 110 1803-ban merült fel először a szemétkihordás gondolata. Ebben az évben hirdette ki a tanács, hogy a Belvárosban a szemetet egy megadott helyre kell szállítani, ahonnan a város kocsija hetente egyszer elviszi. 1809-ben arról olvashatunk, hogy a városi napszámosok — borravalóért — a Belvárosban összegyűjtött sarat a város fuvarjával a kertekbe vitték. 111 A rendszeres szemétkihordásról 1825-től beszélhetünk, amikor a város egy kocsit fogadott. A lakossággal nyomtatott hirdetményeken tudatták, hogy „egy nagy, deszkázott oldalú kocsival minden szerdán és szombaton a belvárosi szemetet összegyűjtik". Ezért a házakra évi 1 Ft adót vetettek ki. 1832-ben ennek ellenére a lakosok egy része a szemetet még mindig a régi megyeháza mögötti hídhoz hordta. A következő évtől a négy szeméthordó lóról a belvárosiaknak maguknak kellett 106 Prot. sess. 1765. febr. 26.; jún. 21.; 1769. máj. 12.; Kállay 1972. 97. 107 Prot. sess. 1786. aug. 14. No 44.; 1787. máj. 4. No 404. 108 Prot. sess. 1789. ápr. 14. No 466.; OL E 210. Misc. No 2. Civ. No 157. 1793. júl. 5. 109 Prot. sess. 1788. márc. 4. No 352.; márc. 26. No 473.; 1791. máj. ll.No 538.; máj. 16. No 572.; 1793. jún. 18. No 861.; 1794. júl. 11. No 907.; OL E 210. Misc. No 2. Civ. No 157.; 1793. júl. 5.; A „Maleficium"-ot ebben az esetben mint a „Beneficium" ellentétét használják. 110 Corp. stat. IV/2. 837. Kecskemét 1800.; Prot. sess. 1830. nov. 8. No 1827. 1,1 Prot. sess. 1803. júl. 25. No 1049.; 1809. ápr. 28. No 624.
