Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

Király-kút A Király-kútját 1731-ben említi a forrás; a tanács 50 Ft-ot ad Fihrlinger ácsmesternek, aki a kutat két pumpával élvezhető állapotba hozta és három évig rendben tartotta. 1739 novemberében, amikor a vizek befagytak, a tanács úgy rendelkezett, hogy — a tolongás elkerülésére — a belvárosiak délelőtt, a Budaikülvárosiak délután lássák el magukat vízzel a Király-kútjáról. A kutat 1772-ben hozatta rendbe a tanács.

78 A Király-kút újjáépítése az 1790-es években vetődött fel. Először 1792-ben a kúthoz vezető utat kövezték ki, „bontott falakból származó kövekkel". 1795-ben a tanács megállapítása szerint a belvárosi kút nem adott jó vizet, ezért a Király-kút vizének földalatti csatornán a Belvárosba vezetését határozták el. A munkával Tumler Henrik veszprémi mechanikusmestert (artis mechanicae magister) bízták meg. 50 aranyat kapott, hogy a földalatti vízvezeték céljára, Pesten fenyőfát szerezzen be. A költségekre a káptalan, a nemesurak és a polgárok 1500 Ft-ot adtak össze; maga Zichy grófnő 400 Ft-ot adott. Ez azonban még mindig kevés volt (az összes költség 4530 Ft); a város kölcsönt vett fel.

79 A Király-kút vizének a Belvárosba vezetése 1795 végéig meg is történt. A vizet a mocsáron át, a Nádor utca alatt vezették a vár közepére. Itt egy ásott kút állt, amelyből csatorna ment le a Várárokba, a templom déli oldalával párhuzamosan. Ez a csatorna szétvágta a bazilika két déli tornyát. A bevezetésért Tumler 50 aranyat kapott; a vezeték karbantartására a tanács, évi 200 Ft fizetéssel, Sommer Józsefet vette fel.

80 A Király-kút épülete ezt követően készült. 1796-ban az etyeki kőbányából hoztak követ, a következő évben a káptalani katedrális adott a padló burkolásához márványköveket. A márvány faragásáért a mester 711 Ft 48 kr-t kapott. A város az új kútra tervezte Szent István szobrának felállítását, de a költségeket soknak találva e helyett egy rézből készült, aranyozott gombot tettek a tetejére. A kúthoz nemcsak fenyőfát, hanem egy budai kereskedőtől vett ólomcsöveket is felhasználtak. A Király-kút festéséért Spigler János 40 Ft-ot, Maintz János György kőszobrász, három fej készítéséért 12 Ft-ot kapott.

81 1796-ban Rieder Jakab kőműves épített földalatti vízlevezetőt a kúthoz. A következő évben a kút szelepét már javítani kellett. Sommer József gondnok a károkat azzal hozta összefüggésbe, hogy az asszonyok a kútnál ruhát mostak. A 78 Prot. sess. 1731. máj. 8.; 1739. nov. 9.; 1772. júl. 24. 79 Prot. sess. 1792. okt. 15. No 1399.; 1795. jún. 6. No 688—691.; júl. 24. No 879.; szept. 4. No 1052.; nov. 16. No 1354.; dec. 28. No 1498. 80 Prot. sess. 1795. dec. 21. No 1480.; 1798. jan. 8. No 29.; Polgár 1936. 56. Korpona 1804-ben kapott engedélyt a bécsi vízvezeték építésére (HKA Camerale Ungarn 565. Fase. 26. 1804. jan. No 270.). 81 Prot. sess. 1796. jan. 25. No 192.; febr. 26. No 330.; júl. 6. No 971.; júl. 29. No 1065.; aug. 12. No 1124. (Schpen József kőfaragót említi a forrás).; aug. 31. No 1194.; 1797. júl. 3. No 815.