Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

A városlakók ősi és természetes kötelessége volt a város védelme. A városi statútumok is előírták, hogy „minden házzal bíró személyesen köteles védeni a várost". Ha a toronyban megszólalt a lármadob, minden lakosnak fegyveresen kellett a megadott helyen megjelennie, mert különben polgárjogát, lakhatási jogát és javait is elveszthette. Ha valaki háború idején a bíró tudta nélkül elhagyta a várost, minden javát elkobozták, mert megszegte azt a kötelességét, hogy „saját vére ontásával is emberül szolgáljon a városnak". Éppen ezért a „lovagi játékokat" (lövés, vívás, birkózás, ugrás, futás stb.) sohasem tiltották, a minden más játékot rossz szemmel néző, esetleg betiltó magisztrátusok. A puskákat és ágyúkat békeidőben is rendszeresen tisztogatták. A városlakók kezén levő fegyvereket évente mustrálták, ha valaki nem teljes és jó felszereléssel és lőszerrel jelent meg, polgárjogát is elveszthette. A kapuknál vagy a falakon való őrállást nemcsak háborús időben követelték meg. Lehetséges volt azonban, hogy ha valaki (pl. a kereskedés miatt) személyesen nem tudta ezt teljesíteni, mást — kivéve fiatal gyerekeket — állítson maga helyett.

1 Székesfehérvár lakói először 1703-ban szembesültek ezzel a nehéz feladattal, amikor a 200 főnyi császári katonaság elhagyta a várost, a kapuk kulcsát a tanácsnak adva át. Az őrséget a város szervezte meg, a kaput pirkadattól alkonyatig nyitva tartották, nyitáskor-csukáskor egy-egy tanácsos volt jelen. Az őrség a 24 órás szolgálat után a Parádé téren sorakozott fel. Annak eldöntésére, hogy hogyan viselkedjenek a közelgő kurucokkal szemben, „congressust" hívtak össze. A városlakóknak ez a gyűlése az 1703—171 l-es években többször is összejött.

2 Az elszenvedett károk miatt Heister tábornok 1705-ben visszaküldte Komáromból a város által befizetett 300 Ft-ot. A tanács 1713-ban adóelengedést kért a „magyar háború" (Hungarischer Krieg) alatt elszenvedett károkért. Ez 262 lovat, 75 felszerelt kocsit, 669 ökröt, 1792 tehenet, 1027 borjút, 5848 birkát, 2443 bárányt, 6006 mérő gabonát, 2486 mérő árpát, zabot, kölest, 3302 vödör bort, 1562 kocsi szénát és a földeken felégetett mintegy 10000 mérő gabonát, 436 leégett házat, a 1 Corp. stat. II/2.Kassa 1692.; IV/2.68. Körmöcbánya 1537—40.; 216. Trencsén 1591.; 301. Trencsén 1619.; 421. Modor 1644.; 453. Pozsony 1654.; Modor 1664.; V/2. 85. Sopron 1601.; 210. Kőszeg 1649.; 579. Pécs 1780. 2 Prot. sess. 1703. máj.; A congressusról bővebben lásd: Kállay 1977. 21. 1. POLITIKAI IGAZGATÁS KATONAI ÜGYEK