Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. Az 1730-as évek
Kamara elé vitte az ügyet (Thes.: AG 1730:1578.). A Gubernium feltehetőleg értesült a Directio felterjesztéséről, mert 1730. szeptember 15-én ellenlépést tett: a főhadiparancsnoknál bepanaszolta Szendreyt és alárendelt tisztjeit, hogy túl gyakran kérnek katonai karhatalmat, ezzel zaklatják az adózókat és talán másokat is, túlkapások történtek fogarasvidéki boérok ellen. A Gubernium rendelkezést kért a katonaság tisztjeihez, hogy Szendrey és alárendeltjei megkeresésére csak az ügy alaposabb ismeretében adjanak végrehajtást. A cameralis director (1730. szeptember 26-án) kénytelen volt óvatosabb eljárásra utasítani az administratort (uo. 1730:1566.). 193 Uo. 1735:111. (Petru Dobra 1735. július 31-i tervezetének 8. pontjában.) 194 Uo. 1735:102. 195 Uo. 1735:111., 158. 190 Uo. 1735:158. 197 Uo. 198 Uo. 199 Uo. 200 Csatári Nagy ajánlata arra az esetre, ha ő 6 évre (1741-ig) megkapja a fisco-Apafiana jószágok (a vajdahunyadi és hátszegi uradalmat nem számítva ide) kincstári administratorságát (maga mellett Johann Hartmannal mint praefectussal), évi 22 ezer forint tiszta jövedelem befizetésével a kincstárnak (a kincstári uradalmak tisztviselőinek illetményei, az építkezési költségek stb. levonása után). A 22 000 forinton felüli jövedelem is befizetendő a kincstári főpénztárba; ebből a feleslegből adandó ki az administrator 1500 és a praefectus 600 forintos illetménye (uo. 1735: 102.). Szemben tehát Szendrey 1728-i szerződésével, amely a többletjövedelem 30%-át biztosította az administratornak, itt meghatározott fizetésről lett volna szó — az administrator és praefectusa azonban ugyanolyan lazán függött volna a kincstári igazgatástól, mint elődje. Petru Dobra, 1735. július 28-i ajánlatában, szükségesnek látta hangsúlyozni a kincstári javak bérbeadásából származó bajokat. E bérletek — írja — kiváltották mind a provinciális status, mind a katonai szervek ódiumát, olyan monopóliumok lévén, amelyek a magánhaszon nyerését és a közjó romlását szolgálták. A bérbeadott kincstári javak védelmében nem lehet oly lépést tenni, amellyel a bérlők tettei vagy a közérdekkel ellentétes meggondolásai ne ütköznének. A jobbágyok, akiket a bérlők túlzottan terhelnek, iszonyodnak a „bérlet" elnevezéstől, gyűlölik őket, tisztjeikre is szinte ujjal mutogatnak. Dobra mégis vállalná a Szendrey által szolgáltatott összeget (20 ezer forint), bár maga is jelzi, hogy elődjének bérlői tevékenysége kiuzsorázta a jobbágyokat. Évi 1500 forint fizetést kért magának, s további 100 forintot egy írnok tartására, valamint a Szendreynek juttatott természetbenieket. Megtartaná (1735-i 300 forintos fizetésével) az uradalmak perceptorát. Ami ajánlatában többlet: vállalná a fiscus jogainak védelmét az uradalmakat illetően peres felek ellen és a latens fiscalis jogok felkutatását, az adóbehajtással kapcsolatos terhes végrehajtások megelőzésére a személyes (vagy provisorai útján való) részvételt az adókivetésben és az adónak provisorai útján való felszedését és közvetlenül a Cassa Provinciálisba való befizetését. (Uo. 1735:111.) Klinger ajánlata csak kivonatosan ismert (uo. 1735:158.): évi 1000 forint illetmény és 8 lóra való természetbeni deputatum fejében vállalná a fisco-Apafiana jószágok kincstári igazgatását. 201 Thes.: AG 1736:238. 202 Uo. 1736:880. 203 1 739. április 13-án már özvegye fordul a Cameralis Directióhoz (uo. 1739:2.). 204 Uo. 1730: 1548., 1883. 205 Uo. 1731:676. 206 Uo. 1735:59. 207 A zalatnai középső uradalom. 208 A zalatnai felső uradalom helységei. 209 Uo. 1738:186. 2 '»Uo. 1739:1. 211 Uo. 1733:34. 212 Uo. 1733:188. 213 Uo. 1734:123., 1735:154. 214 A bérlő „arendae administrator" néven szerepel. (Uo. 1737: 1085.) 215 Eredeti neve Michael Philipp. 1731-ben birodalmi nemességet kap, a „von Hoffnungswald" névvel. Vajdahunyad-hátszegi bérlő-administratorságára: uo. 1737: 1035., 1740:1400/a.
