Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

evangélikus személy (Jacob Sachs von Harteneck, Dániel Klein, és Christoph Veidéi) neve mint a szász natio jelöltjeié. Minthogy a Kancellária előterjesztése róluk nem szól, csak feltehetjük, hogy ezeket a személyeket a szászok az első három megüresedett tanácsosi helyre terjesztették fel (az unitáriusokhoz hasonlóan külön felségfolyamodványban) — a negyedik helyre a natio már a rendes jelölés sorában jelölt (Czekeliust és társait). 72 A reformátusok első jelöltje Szentkereszti András. 73 Itt emlékeztetünk arra: hogy került Haller István felekezeti érvek alapján a már megválasztott és be is iktatott Keresztessi Sámuel helyére. A Kancellária merészsége e kérdésben odáig megy, hogy épp Keresztessi esetével kívánja bizonyítani [!]: katolikus gubernátor mellett a rendek elnökének nem kell reformátusnak lenni. 74 Pár hónappal korábban a gubernatorságtól elütendő katolikus Pettki Dávid ellen épp a kurucság volt a Kancellária (azaz nyilván Bornemissza) érve. 75 Valójában sokkal inkább arról volt szó, hogy a rendek elnökének első helyen jelölt Bornemissza János nem fungálhatott egyszerre Bécsben mint alkancellár és a királyi tábla kijelölendő új székhelyén mint táblai elnök. (Guberniumi tanácsosi jogkörével legfeljebb ritka erdélyi tartózkodásai idején élt, ha élt.) 76 Pettki a katolikus Haller János gubernátorrá előléptetésével megürült tanácsosi helyre került, a református ifj. Bánffy Zsigmond és Naláczi Wesselényi István guberniumi tanácsosi helyére, ill. Kemény László helyére, az evangélikus Filstich Sámuel Conrad helyére (amit, helyettesként, egy ideig Köleséri töltött be, de végül is az evangélikusok korábbi jogát akceptálták e tisztségre), a katolikus szász Vest megüresedett tisztét pedig az ugyancsak katolikus szász Herberttel kívánták betölteni. 77 EK: AG 1735:59. 78 A Gubernium 1736. február 3-án jelentette ezt az uralkodónak (GP 1736:80.). 79 Uo. 1737:2. (III. Károly 1736. július 31-i resolutiójával.) 80 Uo. 1737:390. 81 Uo. 1739:205. 82 Uo. 1739:456. 83 Uo. 1730:516. 84 Uo. 1732:95. 85 Uo. 1731:1. 86 L. erre nézve: uo. 1735:445. (a Gubernium 1735. december 13-i levele az Erdélyi Udvari Kancelláriához a birtokos tanácsosok magánelfoglaltságairól és a tanácsosi, továbbá írnoki és szolgaszemélyzeti fizetések elégtelenségéről); uo. 1737:5. (az Erdélyi Udvari Kancellária 1737. január 12-i levele a Guberniumhoz, amelyben tájékoztatja amazt a feriák miatti újabb észrevételekről és a Kancellária által adott magyarázatokról). 87 1737. január 29-én Pettkitől (akinek Szebenbe jövetele betegsége miatt is bizonytalan) kérnek votumot (jelöléseket bizonyos tisztségekre). (Uo. 1737:6.) 1740 júliusában Kornis István és Teleki Sándor írásos véleményét várják el a hizlalt marhák Bécsbe való felhajtása tárgyában (uo. 1740:467.). 88 Uo. 1735:267. 89 L. erre nézve Bornemissza János 1736. július 19-i és szeptember 12-i levelét Bartensteinhez (HHStA : Ungarische Aktén : Fasc. 357.). 90 G.P 1733:27., 32. 91 III. Károly 1735. augusztus 12-i rescriptuma (uo. 1735:254.) mint „nuperrime" elhunytat említi. 92 Uo. 1735:102., 118. 93 Uo. 1736:118. 94 Eltérve munkánk előbbi két szakaszának felépítésétől, közvetlenül a Gubernium és az Erdélyi Udvari Kancellária szervezetének és működésének ismertetése után szólunk a királyi tábláról, az országos főbiztosságról és az országos főszámvevőségről. Ezek reformja ti. szorosan kapcsolódik a Bornemissza—Haller-rezsim kiépüléséhez. 95 G.P 1733:72. 96 EK : AG 1731 :48. 97 A Gubernium maga is jónak látta elébe menni ennek az igénynek, azt javasolva, hogy a törvényszakon 30 nap jusson a magánpereskedők pereinek tárgyalására és 10 nap a fiscalis perekre (azzal, hogy amennyiben az uralkodó növelni akarja a fiscusnak szánt időkeretet, a királyi tábla