Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. Az 1730-as évek

pedig Csatő Zsigmond (korábban az országos adópénztár vezetője).

92 1 736 márciusában Pongrácz György addigi erdélyi udvari kancelláriai referendarius tanácsos elnyervén a királyi tábla elnöki tisztét, amelyet (említettük) elválasztottak a rendek elnökségétől, az ő kancelláriai helye is üresen maradt.

93 A hatóság működésében az 1730—1740-i időszakban nincs érdemi változás. 3. A KIRÁLYI TÁBLA Annál bővebben kell beszámolnunk a királyi tábla életében történt változásokról.

94 Az elmondandók az 1735-tel kezdődő időszakra vonatkoznak — addig, Czikó Ferencnek 1733-ban történt királyi táblai ülnöki kinevezésén kívül

95 nincs olyan személyi változás e felsőbíróságnál, amelyet a korábbiakban ne ismertettünk volna. Működésében előbb egy 1731-i szabályozás jelent nóvumot. A szabályozás közvetlen kiváltó oka egyrészt a Gubernium felségelőterjesztése, amelyben a szüreti törvényszünet utáni időszakra octavalis törvényszak engedélyezését kéri,

96 másrészt az Udvari Kamarának az az igénye, hogy a fiscalis pereket a korábbinál bővebb időkeretben tárgyalják az octavalis törvényszakon.

97 Az Udvari Kamara és az Erdélyi Udvari Kancellária között erről 1731 októberében lefolyt vitát követően III. Károly előbb (1731. november 2-án) a nem fiscalis perek királyi táblai tárgyalásának rendjét szabályozta a következőképpen: első helyen a nóvum judicium cum gratia-perek tárgyalandók, majd az alsóbb fórumokról a királyi táblához fellebbezett perek, ezeket követően előbb a repulsio mellett tárgyalt osztályperek, majd azok a birtokjogi és 5 casus-perek, amelyekben repulsio, inhibitio vagy exmissio történt, majd ezt követően a többi birtok- és 5 casus-perek, végül a jobbágyrepetitiós perek. Mindegyik perkategóriának tekintettel kellett lenni a per korára és érdemére; különösen előnyben voltak részesítendők a piae causae, valamint özvegyek, árvák, más miserabilis personák ügyei.

98 Minthogy pedig az Udvari Kamara nem tudott határozottan állást foglalni a fiscalis perek tárgyalásának kérdésében, az uralkodó újabb (1731. november 5-i) rescriptuma egyelőre változatlanul hagyta a fiscalis perek tárgyalásának módját.

99 Hogy azonban ezek a rendelkezések az erdélyi igazságszolgáltatási rendszer adott állapotában mit segíthettek az erdélyi királyi tábla működésén, azt az 1731. november 6-án kezdődött táblai ülésszak teljesítményéről szóló beszámolók mutatják: A nóvum judicium cum gratia-perek közül három került a seriesbe (1722-ben, 1724-ben, ill. 1731 -ben indult perek). Ezek közül az 1722-ben indult birtokpert és az 1731-ben bizonyos jószágok publicatiója iránt indított pert a felperes (a szokott teher mellett) letette; 1724-ben indult jobbágy visszakövetelési perben végső ítéletet hoztak. A series 2. osztályába tartozó perek, az alsóbb bíróifórumokrólfellebbezett ügyek száma már 80-ra rúgott. Ezek közül szintén nóvum gratiosum-per volt 4; ebből végső ítéletig jutott 3 (1722-i, 1725-i és 1726-i kezdetűek); a legkorábbit (1716-ban indult) visszaküldték az alsóbb fórumra. A 4 e kategóriába tartozó osztályos