Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. A második Habsburg-berendezkedés (1708—1730)

ban) az adó natiók közötti elosztási arányának némi módosítása: a calculusrendszer. Többnapos előzetes országgyűlési alkudozás után

372 végül is úgy döntenek a rendek (1730. június 22-én), hogy az adó 100 calculusra (vagy sorsra) osztandó, s ebből 37-et vállaljon el a magyar natio, 17-et a székelyek, 38-at a szászok, és 8-at a taxális helyek és egyéb különleges adózású helyek, ill. testületek.

373 Ennyit tudtak produkálni Habsburg-kormányzat és rendek együttesen, közel 20 év leforgása alatt. Az adó hovafordításának, a hadellátás polgári része igazgatásának további teendőit változatlanul az országos főbiztosság látja el. Elmondottuk már, hogy ezt a szervet az előkészítő időszakban (1708—1712) ideiglenesen helyreállították, Jósika Gábort bízva meg vezetésével. 1713 áprilisában még ő az országos főbiztos.

374 Az 1714első hónapjaiban ülésező országgyűlés választja meg utódául Kornis Istvánt, a gubernátor öccsét, aki azonban ekkor még nem guberniumi tanácsos. A Gubernium sérelmezi is ezt, nyilván attól tartva, hogy így a Commissariatica-igazgatás továbbra is elválasztva marad a közigazgatástól.

375 Az uralkodó azzal a megjegyzéssel hagyja jóvá Kornis István megválasztását: feltételezi, hogy a választással nem történt más, mint amit a rendeknek az eddigi törvényes gyakorlat szerint illett tenniük.

376 A főbiztos 1714-i új instructiója úgyszólván teljesen azonos volt az 1698-ival és az 1702-ivel.

377 A főbiztosság végleges formában való újjászervezése azt jelentette, hogy a hadellátási ügyek lényegében kiváltak Haan Oberprouiandtcommissarius-i hatásköréből (bár az erdélyi országos kincstári igazgatásban, annak vezetője mellett, továbbra is működött egy ilyen elnevezésű főtiszt). Az országos főbiztos mellett, katonai kerületenként (militaris districtus), inspector commissariusok működtek (elnevezésük rövidesen adjunctus commissariusra módosult).

378 E) A FŐHADIPARANCSNOKOK SZEREPE ERDÉLY POLGÁRI KORMÁNYZATÁBAN (1708—1730) Az 1690 és 1708 közötti időszakról szólva, említettük, hogy 1703 után Erdély teljes kormányzata átment a főhadiparancsnokok kezébe; a Gubernium és a kincstári igazgatási szervek önállósága a minimálisra zsugorodott az ő hatalmuk mellett. A főhadiparancsnoknak ez a teljhatalma 1708 és még inkább 1711 után fokról fokra csökkent ugyan, de nem jelentéktelen mértékben megmaradt a továbbiakban is. Tekintsük át előbb az erdélyi főhadiparancsnokok névsorát az 1708—1730-i időszakból. A korszak első főhadiparancsnoka, br. Kriechbaumb altábornagy 1708 márciusában nyeri el kinevezését.

379 Funkciója átvételekor természetesen örökli elődje teljhatalmát. A Gubernium 1708 augusztusában azzal a határozott kéréssel fordul az uralkodóhoz, hogy ne a főhadiparancsnok kormányozza Erdélyt. Az 1708. szeptember 14-i Ministerialkonferenz-ülés maga is természetesnek tartja ezt az