Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben

94 L. ezeket uo. 77—87. 95 A kancellária tehát ezen elképzelés szerint a fejedelemség kori nagyobb kancellária folytatása (a bíráskodási expeditiókat 1690 előtt a kisebb kancellária végezte). 96 Uo. 82—83. 97 Uo. 83—85. 98 A gubernátor, a 3 további országos főtisztség viselői, a rendek elnöke, a Gubernium tanácsosai, ítélőmesterek, királyi táblai ülnökök, magyar és székely törvényhatósági főtisztek, a szebeni királybíró és polgármester. 99 Annak ismeretében, hogy a Habsburg központi kormányzat más vonatkozásban (adó) milyen aránytalanul magas terheket rótt Erdélyre, nem csodálkozhatunk ezen az attitűdön. 100 Bizonnyal az 1650-i lajstromról van szó. 101 Ez a referendariusság a későbbi Erdélyi Udvari Kancellária első formája. 102 A particularis instructio foglalkozott a felállítandó Erdélyi Udvari Kancellária kérdésével is. A Kancellária létrehozásának azonban egész történetét együtt tárgyaljuk. A particularis instructiót 1.: Szász: S 262—266. 103 Ez egyrészt a 4 bevett vallásfelekezet elvi egyenlőségének megtartását jelentette, másrészt lehetőséget a katolikusoknak a Guberniumban uralkodó református túlsúllyal szembeni előretörésre. 104 Az Alvincziana Resolutio: Szász: S 378—389. 105 Az elnöki ügyintézés valójában csak közel 100 év múlva, 1787-től valósult meg rendszeresen a Guberniumban. 106 Az instructio itt előlegezi a Bécsben székelő udvari alkancellár létét. Valójában az első alkancellári 1695 őszén iktatták tisztébe. 107 A gubernátor instructiója: Szász: S 409—419. Megjegyzendő: mind ez, mind a többi főtisztek, ill. a guberniumi tanácsosok instructiója 1692. április 29-én kelt, formailag tehát az Alvincziana Resolutio előtt, s valamennyiüket az Osztrák Udvari Kancellária adta ki — az Erdélyi Udvari Kancellária felállítására később került sor, a Magyar Udvari Kancelláriának (ugyanúgy, mint más magyarországi hatóságoknak) ügyeikben való közreműködését pedig az erdélyiek gondosan kerülték. 108 Uo. 420—425. 109 Ezeket, mint az Alvinczi vezette követség particularis instructiójának ily vonatkozású részeit, külön tárgyaljuk. A kancellár instructióját 1.: uo. 425—433. 110 A kincstartói instructio: uo. 434—440. 111 Az instructio: uo. 440—447. 112 Arra természetesen nem vállalkozhatunk, hogy a hatóság összetételének minden, alsóbb tisztikarának személycseréiig lemenő változásaira is kitérjünk. 113 EK: AG 1708: 58. 114 Uo. 1708: 25. 115 G. P. 1698: 218. 116 Az 1698. június—júliusi országgyűlés feliratára, a Gubernium 1698. augusztus 10-i felségelőterjesztésére, Gyulaffi halálára s az új jelölés elrendelésére 1.: G. P 1699: 338. (I. Lipót 1699. július 13-i rendelete az Osztrák Udvari Kancelláriáról kelt.) 117 LRHL II. 69—70. 118 Az Osztrák Udvari Kancellária 1703. február 17-én értesíti a felmentésről az Udvari Kamarát. Ugyanakkor közli ezt az Erdélyi Udvari Kancelláriával is, azzal, hogy az uralkodó Apornak adományozta az ország generálisa tisztét (M. Kanc: H et Tr 19.cs.). Apor generálisi kinevezése 1703. március 1 -jén kelt (az Erdélyi Udvari Kancelláriáról). (G. P 1703: 276.) 1,9 Schmidt: B II/5. 465. 120 BM II. 15. 121 LRHL I. 172. (a Gubernium 1693. október 8-i felségelőterjesztése). 122 Az országgyűlés I. tc.-ével (EOE XXI. 159.). 123 G. P 1697: 99. 124 VGyn 193—194. 125 G. P 1696: 156. 126 Uo. 1703: 463. 127 VGyn 143.