Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben

Zsigmond, Jósika Gábor, Nagy Pál és Thoroczkai István. Ebből a garnitúrából 1694-ben meghalt Bálintith, Kendeffi és Maksai, Apor pedig guberniumi tanácsossá lép elő (későbbi pályáját már ismertettük).

385 A rendek 1694-ben két unitáriust, Suki Pált és Horváth Ferencet jelölik a megüresedett ülnöki tisztségekre. Az uralkodói megerősítés azonban késik, a Gubernium 1695. január 25-én már azzal sürgeti ezt, hogy a két új ülnök nélkül a tábla nem tud törvényesen ügyködni az új ülésszakon

386 — I. Lipót végre 1695. április 15-én Sukit kinevezi királyi táblai ülnöknek,

387 Horváthot nem erősíti meg. A Gubernium a rendelkezés vétele után, 1695. május 16-án újra fölterjeszti Horváthot és vele együtt a református Bethlen Sámuelt és a katolikus Mikes Mihályt (rövidesen az erdélyi katolikus rendek egyik vezéregyéniségét, majd a kurucuk hadifoglyából lett kuruc tábornokot) királyi táblai ülnökségre, a táblánál előléptetés vagy halálozások miatt létrejött üresedésekre hivatkozva.

388 A Ministerialkonferenz közel egy éves késéssel, 1696. április 18-án foglaltozik a felségelőterjesztéssel; állásfoglalásának nincs nyoma,

389 I. Lipót mindenesetre resolutio nélkül küldi vissza a (más jelöléseket is tartalmazó) felségelőterjesztést, bővebb tájékoztatást várva. A Gubernium 1696. november 12-i felségelőterjesztésében (amelyben Bethlen Elek halálát és Keresztessi Sámuelnek a rendek és a királyi tábla elnökévé való megválasztását és beesketését is bejelenti) ismételten felterjeszti Bethlen Sámuelt, Mikes Mihályt és Horváth Ferencet táblai ülnökségre.

390 Közülük az első kettő bizonnyal kinevezést nyert, mert 1703-ban ott szerepelnek a királyi tábla ülnökeinek lajstromában (a korábbi ülnökök között még életben, ill. funkcióban lévő Inczédi Pállal, Jósika Gáborral, Nagy Pállal, Naláczi Andrással, Suki Pállal és Thoroczkai Istvánnal együtt). 1697 és 1703 között csatlakozik hozzájuk (a katolikus előretörés és egyben a Káinokiak családi hatalmának megerősödése jegyében) Káinoki Farkas.

391 Ez az ülnöki apparátus teljesen széthull 1708-ra; a már az ítélőmesterek kapcsán idézett 1708-i összeállításban csak négy név szerepel — ezek viselői közül azonban Thoroczkai István és Mikes Mihály kuruc generális, Jósika Gábor kurucság gyanújával Szebenben fogoly; az egyetlen Naláczi András maradt a még életben lévő királyi táblai ülnökök közül a császár hűségén.

392 A tábla újjászervezését ezen a szinten is majdnem nullpontról kell kezdeni. Az 1695. februári—márciusi országgyűlés hoz létre egy olyan királyi táblai státust, amely az elkövetkező jó másfél évszázadban is megmarad: a számfeletti ülnökséget. A gyűlés határozata szerint „az úrfiak közül" 12-en beesketendők a királyi táblára; ezek éppúgy jelen lehetnek, mint az ítélőmesterek deákjai.

393 A számfeletti ülnökség, némi változtatással, annak a fejedelemség kori gyakorlatnak a folytatása, amelyben a főrendü családok fiainak mintegy a magasabb tisztségekre való előiskola volt a fejedelmi táblai ülnökség. Tanulságos a királyi tábla összetételének felekezeti szempontjából való elemzése. Elnökei közül Bethlen Elek református, a halála után helyére megválasztott Keresztessi szintén az. I. Lipót azonban ismeretesen nem őt, hanem a katolikus Haller Istvánt nevezi ki Bethlen Elek utódának. Az ítélőmesterek közül a két fejedelemség kori, Alvinczi és Sárosi protestáns (az első református, a második unitárius). Az újak közül Káinoki, majd az őt váltó Baranyai és az annak helyére