Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
Bevezetés
18 Uo. 240. 19 Uo. 241—243. 20 Uo. 244—246. 21 Uo. 248—249. 11 A lengyel trónöröklési háborúra 1.: uo. 251—264. (Az előzetes békeszerződést 1735 októberében kötik meg Bécsben, a végleges francia—Habsburg békét 1738. november 18-án — ehhez csatlakozik 1739 elején a Szard Királyság, Spanyolország, az újonnan létrejött Nápoly-szicíliai Királyság, Oroszország és Lengyelország.) 23 Az 1737—1739-i török háborúra s az azt lezáró békekötésekre: uo. 273—292. 24 A Habsburg-államháztartás bajaira, a kormányzati megoldási kísérletekre, továbbá a kalandorokra lásd Heinrich Srbik tanulmányát (Abenteurer am Hofe Kaisers Leopold I. — Alchemie, Technik, und Merkantilism. Archiv für Kulturgeschichte VIII, 1910. 52—71.). 25 1635-ben született. 26 Életpályája e külső kereteire 1.: Hassinger: WiZM 4—9. 27 Srbik: i. m. 68. 28 Srbik, Heinrich: Der staatliche Exporthandel Österreichs von Leopold I. bis Maria Teresia. Wien—Leipzig 1907. 70—71. 29 Hantsch: GÖ II. 68. 30 Srbik: i. m. 71. 31 Már bécsi tevékenysége után publikált művében — Närrische Weissheit und Weise Narrheit, oder Ein Hundert (so Politische als Physicalische) Mechanische und Mercantilische Concepten und Propositionen. . . Frankfurt 1683 — több ízben is kitér erre a kérdésre. Az ipari festőanyag-behozatallal kapcsolatban arról ír, hogy iparpártolás helyett az ipar akadályoztatása uralkodván, az ipari tevékenység inkább hanyatlik, mint halad, s Németország a hollandoknak adja ki pénzét indigóért stb. (71—72.). Másutt arról beszél, hogy a külföldi áruk behozatalának tilalma a Német Birodalom megosztottsága miatt lehetetlen (71.), „Eközben ... az idegenek, ilyen javak behozásával meggazdagodnak, mi pedig koldusbotra jutunk". Hivatkozik rá, hogy „Tractatus Commerciorum" c. müvében bebizonyította: a nemzetközi és természetjog szerinti dolog tartózkodni az idegen árukkal való kereskedelemtől, s ez az egész világon gyakorlat (179—180.). 32 „Különösen szándékom volt" — írja a „Närrische Weissheit"-ben (A. 1—2.) — „manufaktúrákat létesíteni a Német Birodalomban; s a francia ipari termékeket távol tartani onnan." 33 A „Närrische Weissheit"-ben (191. skk.) magánkereskedelmi monopóliumok bukásának egész sorát ismerteti (Neuville amsterdami füszerelővásárlási joga, Reinier von der Schagen elővásárlási monopóliuma, Elers rajnai borkereskedelmi monopóliuma, Krafft bajorországi komlómonopóliuma), a gazdasági-erkölcsi tanulságok levonásával (még a vele egyidőben együttműködő Elerset is megrója rajnai borkereskedelmi monopóliumterve miatt: az éleselméjü ember, „de más a gyakorlat, mint a spekuláció"). 34 Elemzi annak hatását (uo. 11.), hogy a spanyolok a németalföldi szabadságharc alatt Brüggéből elüldözik a kézműveseket. Erzsébet angol királynő befogadta őket, de brüggei menekültek teremtették meg a Rajna-vidék gyapjúiparát is. Spanyolországban pedig, mikor az ezeknek és Hollandiának engedte át a gyapjúipart, Saragossa és más városok elnéptelenedtek, 35 Nem javasolja — írja (uo. 15— 16.) —, hogy olyan eszközöket találjanak fel, amelyekkel embereket takarítanak meg, vagy ezek megélhetését rövidítik meg — de azt sem, hogy ne használjanak olyan eszközöket, amelyek előnyösek és hasznosak olyan helyeken, ahol sok a munka és kevés a kézműves. 36 Spanyolok, portugálok, angolok, hollandok, svédek és más nemzetek — adja elő (uo. 139. skk.) — gyarmatokat szereznek Nyugat-Indiában, hogy szegény alattvalóikat egy időre odaküldjék meggazdagodni, s onnan az anyaországgal kereskedni. Ha azonban ezt németek kívánják tenni, ezt a világ legnagyobb bolondságának tartják, pedig nincs még nép, amely oly alkalmas lenne a jó kormányzásra, katonáskodásra és földmüvelésre, mint a németek. Szegény emberekben sincs hiány Németországban; ott is van mód a Nyugat-Indiával való kereskedésre. Becher koncepciójának tömör összefoglalása (a gyarmatosítás elemének említése nélkül): Hantsch: GÖ II. 68. 37 A „Närrische Weissheit" ötletgyűjteményében egymás mellett szerepelnek saját textilipari találmányai és perpetuum mobile-terve, mások találmányai a kőszén vaskohászati felhasználására — és
