Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

II. rész A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica (1719—1745) és erdélyi hatásköre

Mikosch és Peter Antón Hilleprand mellett a bizottság legjelentősebb egyénisége. Életpályája aránytalanul ismertebb amazokénál. Számos lépcsőfokkal lentebb indul amazoknál. Egy felső-ausztriai, schenkenfeldi takács fiaként születik 1664. március 25-én.

40 A polgárivadék fiút egy pap nagybátyja nevelteti. Tanulmányai végeztével kishivatalnokként indul pályájára. 1690 tájt kerül be számtisztnek az alsó-ausztriai Udvari Kamara számvevőségére. 1692-ben a török ellen harcoló császári sereghez kerül hadiélelmezési biztosként (Proviantcommissarius).

41 A háború utáni két évben az Udvari Kamara élelmezési biztosaként működik Arad várának erődítésénél.

42 Már magas rangú hadbiztosként vesz részt a spanyol örökösödési háborúban (előbb az itáliai, majd a németalföldi hadszíntéren). Közben, 1710 júniusában nyeri el az udvari kamarai tanácsosi rangot.

43 Igazi nagy hadélelmezési szerepét azonban az 1716—1V18-i Habsburg—török háborúban játssza el. Amikor a hadellátásnak szerződéses magánvállalkozókkal való megoldása nem bizonyul kielégítőnek, Harruckern, továbbá Komornik von Kleinburg, Peyer és Dizent von Felsenthal udvari kamarai tanácsos,

44 az uralkodó 1716. október 15-i rendelete alapján, kidolgozza a sereg ellátásának új rendjét, s Harruckern (helyettes birodalmi főbiztosi rangban) maga irányítja ezt az új rendszerű hadellátást.

45 Rendkívüli szervezőtehetség, egymaga végez el annyi munkát a hadellátás irányításában, amelyet korábban 3-4 hasonló rangú főtiszt látott el.

46 De nemcsak saját munkaereje maximális kihasználásával takarékoskodik a kincstár számára. Jó 10%-kal emeli a gabona kiőrlési arányát, ami kb. 1 millió Ft-os megtakarítást jelent.

47 1733-ban bizonnyal újból a hadélelmezési feladatok vonják el a bizottságban való részvételtől. A magyar történetírásban korábban mint a reconquista és a Rákóczi-szabadságharc után kialakuló új nagybirtokrendszer egyik legnagyobb nyertese volt ismeretes. Harruckern 1719 elején jutalmat kér az uralkodótól szolgálataiért: vagy a budai meleg vizű malmot (a mai Császár- és Lukács-fürdő közt) és a hozzá tartozó szőlőket, vagy a Békés megyei fiscalis birtokokat. Az Udvari Kamara elnöke 24000 Ft-nyi jutalmat javasol, ennek fejében azonban (a Magyar Udvari Kamara véleményére támaszkodva) nem a budai malmot és a szőlőket adná Harruckernnek (azt fontosnak tartván a kincstár számára), hanem a többszázezer holdas, de ritkán lakott békési birtokokat. Az adományhoz Harruckernt honfiúsítani kell, így csak 1723-ban jut az óriási uradalom birtokába. Annak becsértéke 37 ezer forint, amiből Harruckernnek 13 ezer forintot ki kell fizetnie.

48 A felső-ausztriai polgárivadék most már magyarországi nagyúr, 1729 februárjában magyarországi báróságot nyer,

49 pár hónappal később az uralkodó biztosítja, hogy üresedés esetén ő nyeri el Békés megye főispánságát.

50 1 732-ben lesz a megye főispánja. Az év október 9-i beiktatásán személyesen megjelenik Gyulán — ez az egyetlen megyegyülés, amelyen részt vesz, még levelezni sem ő maga, hanem idősebb fia, Franz Dominik levelez a tisztikarral.

51 1742 áprilisában hal meg. Peyer tanácsos 1719. április 19. és 1724. április 12. között vesz részt a kettős bizottság ülésein. (Az első ismert ülésen Harruckern előtt szerepel a rangrendben, a továbbiakban egyértelműen mögötte.) Szerepére Harruckern mellett az új hadélelmezési rendszer kidolgozásában utaltunk.