Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis

314 G.P 1719:434. Az uralkodó döntése az adók natiók közti felosztása, ¡11. a különleges helyzetű népelemek adózása kérdésében mindig az egyszerű „piacet". 315 „in hoc serio insistendum ut reguláris et aequus modus contribuendi introducatur". 316 Az Udvari Kamarát és a Haditanácsot ezek elnöke, az Erdélyi Udvari Kancelláriát annak vezetője (Bornemissza alkancellár) képviselte, az Osztrák Udvari Kancelláriát Mannagetta tanácsos. Szakértőként jelen volt rajtuk kivül az Udvari Kamara két, Erdély ügyeiben járatos tanácsosa (Zuana és Koch), a Haditanács részéről Wöber, a birodalmi főhadbiztosság képviseletében Löwenegg s végül Kozma József erdélyi kancelláriai udvari tanácsos. 317 A bizottság felterjesztését ismerteti a Ministerialkonferenz egyik, 1738. július 4-i felségelőterjesztése (EK: AG 1738:332.). 318 „hoc serio et rigorose mandandum ut executioni mandetur". 319 „piacet et ad efectum [sic] deducatur incumbendum". 320 „Acatholicis enim ea, ceu Religiosa communicari haud poterant" — olvassuk a Ministerialkonferenz 1715. október 13-i felségelőterjesztésében. 321 A konferenciát nyilván az a meggondolás vezette, hogy a birtokok peres úton való visszakövetelése súlyosan érint rendi érdekeket (természetesen nemcsak a protestáns rendekét). 322 A „káptalani levéltár" fogalmazáson itt mindkét megmaradt erdélyi hiteles helyi, ill. 1557 után fejedelmi levéltár volt értendő: a Gyulafehérvári Káptalan és a Kolozsmonostori Konvent Levéltára. 323 Mint ismeretes, Steinville aztán akkora katonai erőt koncentrált a templom visszavételéhez Kolozsvárra, amely egy kisebb hadjárat viteléhez is elég lett volna. 324 A felségelőterjesztés nem jelöli meg név szerint, hogy ki melyik álláspontot vallotta. 325 A személyek szerinti megoszlás itt sem ismeretes. 326 A kiemelt szavakat utólag toldották bele a felségelőterjesztés szövegébe. 327 A resolutio alapján kelt kiadmányok dátuma 1724. március 13., vagy ennél későbbi időpont. 328 A resolutio most nem a felségelőterjesztéssel azonos számon található (a Konferenz állásfoglalása: EK: AG 1723:80., az uralkodóé: uo. 1724:60.). 329 A katolikus rendek felterjesztése e pontjának van egy kérdése, amit (a Kolozsmonostori Konvent 18. századi története még megíratlan lévén) legfeljebb feltevéssel hidalhatunk át: a rendek a korábban valószínűleg Kolozsmonostorból Gyulafehérvárra átvitt konventi levéltár oda való visszahelyezését kérték. 330 Az ügyben egyébként Bethlen Kata és Haller János egyaránt felségfolyamodvánnyal élt. 331 Egy ízben „schismaticus"-nak nevezték a nem katolikusokat. 332 Az ellenreformációs nyomás a legerősebben az unitáriusokra mint a számban és rendi tekintélyben leggyengébb protestáns felekezetre nehezedett. 333 Ez utóbbi kérdésben tehát a konferencia türelmesebb álláspontot vallott, mint az erdélyi katolikus rendek. Az unitárius superintendens tisztsége meg is maradt. 334 A konferencia úgy látta, hogy ezek egy része tisztség vagy más királyi kegy elnyerése végett, vagy büntetés elől menekülve katolizált, s célját elérve tért vissza korábbi hitére, másokat pedig a nem katolikusok nyomása tántorított vissza. 335 „piacet et debebit pena relapsorum statui". 330 EK:AG 1733:113., 1734:32. 337 A püspökválasztásra a Ministerialkonferenz jegyzőkönyvén kívül 1. még: I. Tóth: ERN 62—63. 338 „Graeci Ritus Unitorum in diaecesi Agriensi, in Hungária Episcopus Munkácsiensis." (EK: AG 1729:20.) 339 A Kancellária katolikus tagjai itt azzal a (reális) érvvel is éltek, hogy Erdélyben egyébként is túl sok román pap van, nincs miből fenntartani magukat, s kénytelenek paraszti munkát végezni. 340 A fentiekre 1.: EK : AG 1729:20. 341 1728. június 10-én halt meg (uo. 1728:60.). 342 A felségelőterjesztésben mint Johannes Klein jezsuita novicius szerepel. 343 1725-ben (akkor unitus esperesnek címezve magát) már kért püspökséget, nyugdíjat vagy birtokadományt. 344 A konferencia javasolta azt is, hogy a továbbiakban a püspökválasztó unitus zsinatra, más örökös tartományok mintájára, egy katolikus guberniumi tanácsos is delegálandó, s az Erdélyi Udvari Kancellária is jelöljön három személyt a püspöki tisztre (más udvari hatóságok gyakorlata szerint). III.