Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis
„placet"-tal látta el az ez esetben is a Konferenz megkerülésével hozzá érkezett felségelőterjesztést 340 — addigra azonban, 1728. június 4-én, a valóban utolsó napjait élő Antalfi püspök 341 és a mellé az unitus püspökválasztások szokása szerint delegált jezsuita, Adam Fitter, a kolozsvári jezsuita kollégium rektora jelenlétében lefolyt a püspökválasztó zsinat. A hármas jelölésben első helyen Hodermanszki János József, a munkácsi Szent Miklós-apátság apátja, munkácsi unitus vikárius került; Őt támogatta az esztergomi érsek és az egri püspök is. Második helyen Inochentie Micu-Kleint jelölték, 342 a harmadikra Hatos Lászlót. Felségfolyamodványt nyújtott be a tisztség iránt Macarius Musachius szeleukiai görög hitű érsek és egy makacs kérvényező, Voynovich István is („amint írja", a szerb unitusok generális vicariusa). 343 Hodermanszki azonban rövidesen szintén elhunyt, úgyhogy a püspökjelölés ügyét tárgyaló konferencia-ülés (1729. február 25.) már csak a két további jelöltet ajánlhatta az uralkodónak (Macarius Musachiusról és Voynovichról szót sem ejtett javaslatában): válassza közülük, amelyiket jónak látja. III. Károly Micu-Kleint nevezte ki (nyilván automatikusan választva a jelölésben soron következőt, s természetesen nem is sejtve, hogy lépése milyen következményekkel jár). 344 Az 1732. december 11-i Konferenz-ülés ti. Inochentie Micu-Klein egy sor (a maga, papsága és görög egyesült román natiója nevében benyújtott) kérelmét vizsgálhatta meg. Határozatai: a) Az erdélyi unitus románok egyházközségei, templomai, egyházi személyei a vallási unió-diploma szerint a római katolikusokkal azonos jogokkal rendelkeznek. Asylum-joguk is legyen, de ez körülírandó, b) A kérvényezők vámmentesség-, nemesi só-, tizedügyei, papjaik falvankénti létszámának kérdése előbb megvitatandó az érdekeltekkel. A legközelebbi erdélyi országgyűlés alatt tehát bizottság hozandó létre az Erdélyben ekkor katonaipolgári főhatalmat gyakorló Wallis főhadiparancsnok elnökletével, a katolikus és unitus püspök, Rebentisch cameralis director (az erdélyi kincstári igazgatás vezetője) és több katolikus guberniumi tanácsos bevonásával; ezek tegyenek felségelőterjesztést, ill. egyet nem értés esetén terjesszék fel az egyes felek álláspontját, c) Az unió előmozdításának fontos eszköze lévén az unitus ifjak megfelelő képzése, engedélyezni kell görög egyesült iskolák építését. Szigorúan rendelkezni kell arra nézve, hogy a földesurak ne tarhassák vissza jobbágyaik vagy az unitus papok fiait az iskolák látogatásától. 345 d) Ahol akkora az unitusok lélekszáma, hogy szükségük van templomra és papra, az érdekeltek előzetes tudomásával építhetnek templomot, e) Minthogy a román unitus natio az unió révén a katolikus rendekhez tartozik, 346 ez végrehajtandó, az ortodoxoknak az uniálásra ösztönzése végett az unitus püspök kapjon helyet és szerepet az országgyűléseken s más köztanácskozásokon, f) Bár a Ministerialkonferenz javasolná a vallási unió-diploma megerősítését, erre csak akkor kerüljön sor, miután a megvitatásra Erdélybe utalt kérdésekről felterjesztés történik. Inochentie Micu-Klein és papsága azonban addig is megnyugtatható, hogy a megerősítésekre sor fog kerülni. III. Károly döntése annak hangsúlyozásából áll, hogy nincs semmi hozzátennivalója a Konferenz határozatához. A határozatnak s az annak alapján készült rescriptumnak 347 egyelőre annyi