F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.
lően azt javasolták, hogy az új nádor választásáig a rangban következő zászlósúr, az országbíró legyen a királyi helytartó. A nádor személyén kívüli helytartói hivatal oly mértékben ellenkezett az új magyar törvények szellemével, hogy maga a Magyarországon tartózkodó országbíró jelentette ki a képviselőház elnökének, hogy a helytartóságot nem vállalhatja el. 21 Az országgyűlés elnapolása december 1ig szintén törvénytelen volt, mivel az 1848:IV. tc. 6. §-a értelmében a költségvetés tárgyalásának befejezése előtt az országgyűlést berekeszteni vagy elnapolni nem lehetett. Ugyancsak igyekezett volna Batthyány Lajos Bécsben annak elejét venni, hogy Lamberg sorsa miatt újabb megtorló intézkedéseket foganatosítson Bécs, de már Batthyány is persona non grata volt az udvarban, közbenjárása nem tartóztathatta fel az eseményeket. 22 Belátva működése teljes lehetetlenségét és sikertelenségét, Batthyány Lajos október 1-én lemondott hivataláról, s ezt egyidejűleg a magyar képviselőházzal levélben tudatta. Lemondásának okát közelebbről a Ház hatásköri beavatkozásában, Lamberggel szemben való határozatában jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy „ámbár e pillanatban visszalépek, benső meggyőződésem szerint jogom van megvárni, hogy ezen lépésemet senki ne tulajdonítsa sem a haza szent ügye iránt való közönyösségnek, sem semmiféle önző aggályoskodásnak, hanem a joggal megvárt bizalom hiányának, mely hiány a házat oly útra vezette, hová a törvényesség iránti tiszteletből, melyhez hivatalos állásomat s cselekedeteimet mindig fűzem, nem követhetem, s nem is fogom követni". 23 Batthyány Lajos lemondásának tényét csak november 9-én „vallotta be" a Ház elnöke, noha őt már október 6-án interpellálta Mártonffy képviselő ez ügyben. Október 6-án a Ház jegyzőkönyvében az áll, hogy a Ház elnöke a miniszterelnök „távollétének és késelmének okairól nincs értesülve. Hiszi azonban, hogy ministerelnökségi föltételeinek kiegyenlítése végett késik." 24 A november 9-i bejelentés egészen sajátságos: „... jelentem a Háznak, hogy gr. Batthyány Lajos helyébe más miniszterelnök neveztetvén ki, ő egyúttal követi állásáról is lemondott; következőleg az illető kerületet oda kell utasítani, hogy válasszon más követet." 25 Ha elképzelhető is, hogy a bécsi forradalom miatt késve ért Pestre a miniszterelnök levele, valószínűtlennek tűnik, hogy ne lett volna híre az országgyűlésnek a lemondásról. És hol volt már Vay Miklós kinevezési ügye is november 9-én? Követválasztás szükségességéről ejt szót az elnök, mintha semmi teendő nem lenne a miniszterelnöki poszt körül, legalábbis egy megjegyzés erejéig: a kormányt a Honvédelmi Bizottmány gyakorolja. 21 Majláth Bécsbe ment, hogy ettől személyesen tartózkodjon. KH, 1848. nov. 3. 22 Batthyány okt. 15-én levelet intézett Szemeréhez, amelyben részletesen leírta a vele az utolsó hetekben történteket. Szemere 1853. 84—91. Vő. Károlyi 1932. vonatkozó részek. 23 Szeremlei 1867b I. 229. (Közli: Horváth S.: Gráf Ludwig Batthyány, ein politischer Martyrer. Hamburg, 1850. c. müve alapján.) 24 Beér—Csizmadia 265. 25 Közlöny, 1848. nov. 11.
