F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.
A nádori méltóságban rejtőző lehetőségek ellenére István személyisége következtében a nádor 1848-ban lényegében az osztrák udvar, valamint a magyar országgyűlés és minisztérium között közvetített. Helyzete — mutatis mutandis — nem sokban különbözött a bécsi magyar minisztérium körvonalozatlan szerepétől. A nádorra vonatkozó további törvénycikkek: 1848:111. tc. 19. §: az álladalmi tanácsot vagy a nádor, vagy a miniszterelnök vezeti. (Ez a tanács nem jött létre.) 1848:111. tc. 38. §: a miniszterek fizetését meghatározza az országgyűlés további rendeletéig. 1848:XXVIII. tc: a nádor a minisztériumnak alárendelt hivatalokat nem viselhet, ezért a Pest-Pilis-Solt megyék örökös főispánságáról és a jászkun grófságról a királynak az országbóli távolléte idejére lemond. A jászkun főkapitányság főispáni rangra emelkedik, s erre nézve a nádor törvényes jogait a minisztériumon keresztül gyakorolja. A neki innen fizetni szokott tiszteletdíj is fennmarad. A nádor csak a gyakorlatról, a jogról nem mondott le. 50 A jászkun grófságról való lemondás folytán az igazságügy-miniszternek intézkedni kellett az onnan a nádori bírósághoz feljebb vitt rövid útú peres tárgyakról és számadásokról. Ideiglenesen a rendes folyamú pereket a hétszemélyes bírósághoz kellett felterjeszteni, ahová ezek intézésére egy külön előadót nevezett ki a nádor. A folyamodás útján elintéztetni szokott keresetek, egyéb rövid útú peres tárgyak, felkelési és közmajorkodási számadások intézésére egy háromtagú nádori fellebbviteli bíróságot hoztak létre a nádori hivatal tagjaiból. Az elnök Stoffer József irodaigazgató, a két bíró Eklér Imre és Fodor Béla jegyző lett. 51 A törvénybeli formahibák, a perújítási engedélyek intézését az Igazságügyi Minisztérium vette át. 52 A jászkunok által fizetni szokott adót nem, a nádor évdíját meghagyta az országgyűlés. A költségvetés 212 020 Ft-ot számolt egész évre a nádor költségeire. 53 A nádori hivatal. A nádor ügyeinek adminisztrációját egy kis létszámú hivatal végezte. Csak a nádor fennhatósága alá tartozott. Lemondása után is dolgozott tovább; az Országos Honvédelmi Bizottmány az iratanyag rendezésével, gondozásával bízta meg. A kormányt a hivatal tisztviselői nem követték Debrecenbe, mivel semmi utasítást nem kaptak. 54 Az iroda vezetője volt Stoffer József udvari tanácsos, mellette titkár Fogarassy János, az Akadémia rendes tagja, nádori 50 Deák Ferenc magyarázata, ápr. 7. PH, 1848. ápr. 20. 51 A nádor máj. 6-án nevezte ki őket az igazságügy-miniszter előterjesztésére. István nádor Ita, Miniszteri 1848:1066. sz. 52 Az igazságügy-miniszter rendelete, máj. 9. PH, 1848. máj. 9., értesítés a jászkun kerületekhez, máj. 13. IM Elnöki 1848:220. eln. sz. 53 KLÖM XII. 497. A jászkun adó évi 3000 arany volt az 1845:XI. tc. értelmében. A fizetési kötelezettség megszűnése a jászkunok számára a következő katonai évtől, novembertől lépett érvénybe. Beér—Csizmadia 210. Nagy Károly jászkun kerületi képviselő javaslatát erről lásd: Közlöny,\%A%. aug. 31. 54 Pm, Pénztári 1849:7842. pü.. sz. 1849. jún. 9. Bp.
