F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.

A helytartótanács különösen ügyesen igyekezett a felszínen maradni, és az eseményekre a lehetőség határain belül hatással lenni. Gr. Zichy Ferenc, a helytartótanács alelnöke állandó kapcsolatban volt a kormányszék elnökével, a nádorral és az udvarral. Március 20-án személyesen is sikerült Bécsben tárgyalnia,

29 Szögyény alkancellárnak pedig naponta küldte a hangulatjelentéseket a pesti fejleményekről március 28., a miniszteri törvény nagy felháborodást kiváltott első válaszleiratának napja után.

30 A helytartótanács a pesti nép küldötteivel való március 17-i tanácskozás után, másnap elrendelte az osztrák színek felcserélését a magyar színekkel a hivatalos épületeken. (A magyar színek használatáról a XXI. tc. szól.) A harmincad- és sóhivatalokat 18-án Pesten már magyar színekbe öltöztették. Zichy március 20-i bécsi tárgyalása során azt az utasítást kapta, hogy a nemzetiszínű zászlók csak az osztrákkal együtt és ahhoz képest alacsonyabban elhelyezve tehetők ki. A hivatalok előtti korlátokat nemzetiszínűre lehetett festeni, ahogyan a többi tartományban is szokás volt. Március 18-i intézkedés volt a dohánytrafikák bezáratása, a lottériák megszüntetése is.

31 A két osztrák állami jövedelem megszüntetése érzékenyen érintette az osztrák kincstárt. Az osztrák kormányzat a nádort is szerette volna arra felhasználni, hogy e kétféle áru árusítása változatlanul maradjon.

32 A magyar kormány arra törekedett, hogy a bécsi minisztérium dohánybeváltási és -feldolgozási monopóliumának jogát érvényben hagyva megakadályozza, hogy e célokra magyar államjövedelmet használjanak fel. A lottó esetében azt akarta elérni, hogy magyar pénz ne kerüljön idegen állampénztárakba.

33 7. Egyszersmind tisztemben áll, hogy mind arról, mi az országbeli mozgalmakra, a rend és csend fenntartására vonatkozik, amint a N.M.M.K. Helytartótanácsnak tudomására jut, arról nyomban értesíttessem. Elégnek tartottam ezeket ekkép röviden elszámlálni. A N.M.M.K. Helytartótanács magas állásmái fogva természetes őre a rendnek és békének, mely most kivált alapja a szabadságnak és királyi széknek— " (Kiemelés: F.K.E.) Bm, Ált. iratok Vegyes, iktatatlan. (Az iratnak a miniszterelnökiek között lenne a helye.) A mellette levő márc. 26-i helytartótanácsi válasz tartalmazza a helytartótanács márc. 15-e óta kiadott rendeleteit és a hozzá érkezett jelentéseket. Jellemző módon a katonaságról nem tudtak pontos adatokat szolgáltatni. Siránkoznak az egyetemi ifjúság magatartása miatt. 25 SzögyényMarich \. 80. 30 Uo. 235. A nádorhoz írott jelentések: István nádor Ita, Helytartói 1848:520. sz. (Márc. 15-ről pl. délelőtt és este is küldött beszámolót.) 31 A helytartótanács 12731. sz. rendelete Pesthez. István nádor Ita, Helytartói 1848:529. sz. 32 Lásd a Finanzministerium ilyen értelmű felterjesztését a királyhoz, 1848. márc. 27. Specz államtitkár fogalmazványa. ÖStA Finanzmm. 1848:2682. sz. 33 A dohánymonopáliummal kapcsolatos Kossuth-intézkedések, 1848. máj. 8.: KLÖM XII. 112— 113.; 1848. máj. 11.: Uo. 130—131. A helytartótanács említett rendeletével csak a főlottóhivatalok szűntek meg Budán, Kassán, Temesvárott, a kisebbek illegális működésének megszüntetését Kossuth júl. 10-i rendelete írta elő a törvényhatóságok részére. Uo. 409. E jövedelmek nagyságáról: az 1847. nov. 1-től 1848. ápr. 7-ig befolyt lottójövedelem 214 840 Ft, a dohányvétel végett a birodalom közpénztára részére szállított összeg 3 303 614 Ft volt. Utóbbi különösen magas. Hivatalos összeállítás, 1848. ápr. 20. Uo. 54—55. 4* 51