F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium

nevében utasították el az egyik municípiumnak, Pestnek az ország költségén való felvirágoztatását.

30 Többen, pl. Nyáry, Eötvös védelmére keltek Széchenyi eszméjének, megszégyenítve a municipalista szűkkeblüséget azzal, hogy Pest szépítése az ország felemelését jelenti.

31 Végezetül az országgyűlés csupán 50000 Ft-ot fogadott el a tervezett 250000 Ft helyett Budapest erősítésére.

32 6—8. A vízszabályozást, a vasútépítést a miniszter ún. produktív közmunkának tüntette fel, mint ami igen hamar többszázalékos hasznot is hoz. Összesen 12 milliót kért ehhez egy évre; a Pénzügyminisztérium nyolcat javasolt. Korábban az osztrák kormány — mint említettük — egy évre és csak vízszabályozási célra 100000 Ft-ot juttatott. Az országgyűlés egyedül a vízszabályozás céljaira szavazta meg a kért összeget, az évi egy milliót, de az 5—8. tételre általában elfogadta az országgyűlési központi bizottmánynak azt a véleményét, hogy ezekre a közmunkákra csak akkor adnak pénzt, ha okvetlenül szükséges. Konkrétan felvetődött, hogy az unió gyakorlati megvalósítását elősegítő tervet kérnek a minisztériumtól egy kolozsvári vasútra. Széchenyi apatikusan vette tudomásul költségvetése, álmai megnyirbálását. „A dolgoknak hullámzása között s miután egészségem mondhatom gyenge állapotban van, kissé elkerülte figyelmemet a központi bizottmány véleménye, mert másképen inkább védelmeztem volna tervemet... "

33 A közlekedési minisztérium, amely április 26-i első értekezletével munkáját megkezdte, számos nagy tervvel foglalkozott.

34 Széles körű tevékenységét jellemzi a legapróbb lehetőség kihasználása, az állandó szorgalom. Elvégezték az országgyűlési termeknek az ülésekre való elkőkészítését, kicsinosítását.

35 Felmerült újra a budai alagút terve. Ezzel már a harmincas években is foglalkoztak, ezúttal a budai „tunneltársaság" igyekszik elképzeléseit a miniszterével egyeztetni.

36 Hasonlóan pártolja Széchenyi a nádorhoz írott beadványában a pesti utcai gázvilágítás tervét, hiszen addig csak a Nemzeti Színház épületén belül volt ilyen világítás, saját gázfőző segítségével.

37 A fentieknél jelentősebb eredménynek könyvelhetjük el a Szolnok—Arad, Szolnok—Debrecen vasútvonalak elkészített terveit,

38 az ezzel kapcsolatban elvégzett, illetve megindított, a vízszabályozással is 30 Közlöny, 1848. szept. 3. 31 Különösen Nyáry Pál hozzászólása adott csattanós választ a partikularistáknak, de azoknak is, akik — pl. a Madarászok — szinte semmit nem kívántak beruházni közmunkára a fenyegető hadi helyzet miatt, különös tekintettel a régi tisztviselőknek adandó fizetésekre, ami itt — tudjuk — nagy mennyiségű volt. Uo. 32 Uo. 33 Uo. 34 A minisztériumnak a közmunka- és közlekedésügy terén tett lépéseit részletesen lásd: Spira 1964. 101—103., 138—165. 35 Spira szerint ez 1848-ban a közlekedési tárca által elért legnagyobb eredmény. Uo. 147. 36 KH, 1848. júl. 27. 37 István nádor Ita, Miniszteri 1848:2029. sz. júl. 27.; Jókai 1932b 105. 38 Széchenyi család Ita, Széchenyi I. gyűjtemény 12. cs. 1848. jún. 7.; Közmunka, Elnöki 1848:86., 87. közi. eln. sz. máj. 9. Kéri a megyéket, hogy nyújtsanak segítséget az e vonalnak felmérésén dolgozó mérnököknek.