F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

iratokat a es. kir. törzsorvossal is.

123 Ahol a minisztérium nem érezte törvénybe ütközőnek, tehát a nemzetőrségi haditanács hatáskörében, ott sem korábban, mint szeptember, megtörtént az egészségügyi igazgatás szervezeti kereteinek kialakítása: 1848. szeptember 20-án Batthyány Lajos kinevezte Sauert a haditanácshoz igazgató főorvosul alezredesi címmel, s ezzel a május óta fennállott tényleges helyzetnek adott szervezeti keretet. Sauer segédjéül Töltényi János tüzérezredi főorvost nevezte ki, főorvosi címmel.

124 Sauer egyben a kereskedelmi minisztériumnál — polgári vonalon — az országos főorvosi tisztet is viselte. Mivel Sauer hatásköre nem terjedt ki a sorkatonaságra, a Béccsel való szakítás után, 1848. október 13-án Kossuth felhívta a Honvédelmi Minisztériumot, hogy bízza meg Stáhlyt tábori főorvosi címmel a sorkatonaság magyar fennhatóság alatti orvosi karának megszervezésével.

125 Stáhly akkor — mint tudjuk — a kereskedelmi minisztérium (polgári) egészségi osztályának volt a vezetője. November 1-én foglalta el új hivatalát, de ez irányú tevékenységét már korábban megkezdte, mivel — saját feljegyzései szerint — programját 1. ikt. sz. alatt október 27-én nyújtotta be a Honvédelmi Minisztériumhoz.

126 Kezdettől fogva bajok származtak abból, hogy a működő katonai főorvosok, Sauer és Stáhly csupán a katonaság meghatározott egységeinek ügyeibe szólhattak bele. A két tisztség egyidejű léte önmagában is sok súrlódásra adot okot, nem is említve azt a körülményt, hogy mindketten egyidejűleg viseltek két tisztséget. A helyzet egyszerűsítése céljából Mészáros hadügyminiszter Stáhly kinevezése után javaslatot intézett az OHB-hoz, amelyben Stáhly hatáskörét a honvédségre is kiterjesztetni kérte a sorkatonaság mellett, tekintettel a hadsereg különféle egységeinek tervezett egybeolvasztására.

127 Az OHB november 2-i válaszában leszögezte, hogy Stáhly tábori főorvos hatásköre minden sorkatonai és honvédegységre, valamint az ezek mellett alkalmazott orvosokra kiterjed, azokra is tehát, akik eddig Sauer nemzetőrségi katonai főorvos hatáskörébe tartoztak.

128 Ezt az OHB-állásfoglalást eddig az irodalom nem méltatta kellőképpen, ezért tartjuk szükségesnek hangsúlyozni, hogy Stáhly tábori főorvosnak nemcsak a december 5-i egészségügyi rendelet után, hanem már november 2-től irányítási jogköre volt a honvédzászlóaljakra is.

129 Ezek után ugyancsak váratlanul hat az OHB november 18-i intézkedése, amelyben „a katonaság minden ágazatainak egésségügyi állapota feletti főfelügyeletet és intézkedési hatalmat Sauer Ignác ország főorvosának kezébe" tesz le, „felelőssé tevén őt minden történhető és tapasztalható hanyagság és gondat123 A fentiekről lásd: Zétény 21—24. 114 Közlöny, 1848. szept. 22. 125 OHB 1848:1030. eln. sz. okt. 13. 126 Uo. 1848:5460. eln. sz. dec. 13. 127 Uo. 1848:2051. eln. sz. okt. 30. 128 Uo. nov. 2. i 129 Zétény 27. említi ezt a levélváltást, de nem értékeli jelentőségének megfelelően. Varga szerint dec. 5-ig Sauer irányította a nemzetőrségi és honvéd orvosokat. Ide vonatkozó jegyzeteiben nem is idézte a 2051. eln. számot. Lásd Varga Endre 1933. 565—567.