F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

összehasonlítva a magyar felelős kormányról készült törvényt az osztrákoknak március 15-én megígért és április 25-én megadott alkotmánnyal, úgy véljük, hogy az 1848:111. tc, minden hiányossága ellenére, jobban megfelelt a kitűzött célnak. Leglényegesebb pontjaiban, az országgyűlésnek felelős parlamenti kormányban, a miniszterek köz- és büntetőjogilag szabályozott felelősségében hasonlít az európai legfejlettebb polgári alkotmányokhoz. Hiányosságai egy idegen államhoz fűződő alárendelt kapcsolatból és a nemesi osztály vezető szerepéből következtek. Az osztrák pátens 8. és 10. §-a témánk szempontjából különösen jelentős. 8. § „A császár szent és sérthetetlen. Uralkodói gyakorlatáért felelősségre nem vonható, de rendeleteinek érvényességéhez egy miniszter ellenjegyzése szükséges. 10. § A végrehajtó hatalom egyedül őt illeti, a törvényhozóit az országgyűléssel együtt gyakorolja." Ugyanakkor a 32. § szerint „a miniszterek felelősek minden hivatalos eljárásaikért és javaslataikért". Felelősségükről és felelősségre vonásuk módjáról külön törvényt ígért a pátens.

87 Ezek a paragrafusok abszolút monarchikus kormányzat jegyeit mutatják, amelyet a parlamentáris kormányzás szépségflastromaival láttak el. A miniszterek felelőssége — ugyan ezt ki nem mondták — nem jelentett egyebet a korábbi kormányszékek vezetőinek uralkodójuk iránti hűségkötelezettségénél. „Hallottam, olvastam a felelős miniszterekről, de az nem egyezett meg avval, amit Bécsben láttam, t.i. hogy a bureaucratiai önkény mily könnyen simult az alkotmányos formákhoz, és mily hamar lépett át a collegiális kormány, következőleg a semmiért sem felelős a felelősségre" — írta Mészáros miniszter, aki 1848 májusában, tehát a régi szervek „átváltozása" idején járt Bécsben.

88 87 Fordításban közölte: PH, 1848. apr. 28. Thallóczy (190) szerint ez oktrojált alkotmány volt, a belgának „szolgai másolata". 88 Mészáros Lázár 1.31. A régi udvari szervek csak május végén adták át helyüket az új minisztériumi szervezetnek. Erről írt pl. a KH, 1848. júl. 17-én: „...megmaradt az állodalmi tanács, a statuscancellaria, az udvari főhaditanács meg a collegiális rendszer, s a felelősség hiányának minden egyéb attribútuma."