F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

tett közvetlenül, de csak ipari, kereskedelmi adatokat kérhetett és kaphatott tőlük. A harmincadi szakosztályt teljes személyzetével át kellett adni a Pénzügyminisztériumnak.

47 A kereskedelmi osztály élén Fröhlich Frigyes osztályigazgató tanácsos, a kereskedelmi bank egyik igazgatója állott. A kereskedelmi szak tanácsosa Manó István, titkárai Kondé János, Rock István, fogalmazója br. Lipthay Antal voltak. Három segédfogalmazó állt segítségükre a munkában. A harmincadi szak tanácsosa Keszlerffy János volt, a másik tanácsosi állás betöltetlen maradt. Titkárok Péchy Ferenc, Filó Keresztély voltak, tb. titkár br. Mednyánszky Béla (Ede), fogalmazó Rácz Ede. Itt is három segédfogalmazó dolgozott. A kereskedelmi minisztériumban egyedül ezen az osztályon működött számvevőség a harmincaddal kapcsolatos feladatok elvégzésére. Nem volt sok alkalmazottja, csupán egykét főtiszt volt kinevezve, a többi régi fizetésének meghagyásával további munkára volt kötelezve. A Pénzügyminisztériumban 1848. november előtt nem volt külön részleg a tiszta harmincadi jövedelmek kezelésére; e feladatot is a só- és pénztári osztály látta el a pénztári szak tisztviselői által. A pénzügyhöz átkerült harmincadi szak és számvevői egyének munkájáról nem maradt ránk elkülönült irattári anyag, csupán egy kis töredék az 1849-es közös sorozatban (1 csomó terjedelemben). Miután az átkerült tisztviselőkről 1849-es adataink nincsenek, illetve csak olyan van, amely távollétüket bizonyítja, feltételezhető, hogy a harmincadi ügyeket 1849. januártól továbbra is a Pénzügyminisztérium pénztári szakában intézték.

48 December elejétől a kereskedési szak jelentette az egész kereskedelmi osztályt a minisztérium keretén belül. December 7-i létszáma: Fröhlich Frigyes, Manó István, Rock István, Péchy Ferenc, valamint 3 segédfogalmazó. A megcsappant létszám ellenére sem kértek új hivatalnokokat, mert igen kevés munkájuk volt.

49 Lényegében 1849-ben is az 1848. november 27-i rendelkezés szerinti állapot maradt meg a harmincadok minisztériumi adminisztrációjában, azzal a különbséggel, hogy egy új fogalom és feladat jelent meg: az önálló magyar külkereskedelem. A május 2-i minisztertanács a harmincadok teljes adminisztrációját, valamint az erre vonatkozó szabályozó rendeletek kiadásának jogát a Pénzügyminisztérium hatáskörébe utalta. A kereskedelmi és a külügyminiszterre kizárólag azokat a harmincadi és vámkérdéseket hárította, amelyek az ország 47 Kossuth a kereskedelmi minisztériumhoz és Duscheknek, 1848. nov. 27.: OHB 1848:3787. eln. sz.; FIKM Elnöki 1848:343. m. sz. 48 A pénzügyhöz került át — Péchy Ferenc kivételével, aki helyett Kondé János ment — az egész harmincadi szak. A számvevőségiek teljes létszámban: a kinevezett Clima József és Girsik Ferenc főszámtisztek, 4 bíráló tiszt, 7 számtiszt, 4 számjegyző, 8 járulnok, 1 szolga. A segédhivatal is átadott 3 irattári és 3 kiadói személyt, így 1848. november végén a kereskedelmi minisztérium személyzete — csak harmincadi tekintetben — 41 személlyel csökkent: Lakkönyv; Fényes E. mm-i statisztika; FIKM Elnöki 1848:342—343., 348., 351. m. sz. nov. 27.—dec. 1. A távozók, felszerelésükkel együtt, a minisztérium pesti szállásáról Budára költöztek, a pénzügyi épületbe. Lásd Duschek átirata, dec. 4.: Közmunka, Közlekedési oszt. 1848:40. kfő, 2. tétel. 49 FIKM Elnöki 1848:315. m. sz. okt. végejelentés az eltávozott hivatalnokokról; OHB 1848:4818. eln. sz. jelentés a létszámról; 3894. eln. sz. nov. 27. jelentés az üres állásokról.