F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
tárgyban már 1848. április 28-án tanácskozott a kereskedési osztály vezetőjével és szakfőnökeivel, Fröhlich Frigyessel, Keszlerffy Jánossal és Manó Istvánnal. 31 A folyamatos tárgyalásokba iparral és kereskedéssel foglalkozó tekintélyesebb személyeket vontak be, s 1848 őszére egy kb. 50 ívnyi vámszabályozási javaslat készült el, az egyes kereskedési cikkekig lemenőén. Ez még 1849-ben elégett Pest bombázásakor. 32 Fő céljait illetően azért ma is lehet rekonstruálni az elpusztult vámszabályzatot, ha nem is konkrét tarifaösszegek szerint. A Magyarországtól magas vámokkal vagy tilalmakkal elzárt külföldi áruk vonatkozásában megszüntették a tiltó szabályokat, illetve alacsonyabb tarifát állapítottak meg; az osztrák áruk nem képeztek kivételt, hanem más külföldi országokhoz hasonló vámolásban részesültek; egyes cikkekre — a magyar ipar és kereskedelem fejlődése érdekében — a magyar hatóságok magasabb vámot szabtak volna ki, mint ahogy ezt az új szabályzat létre nem jötte ellenére be is vezették pl. a dohány, cukor, szörp esetében. A Magyarország számára szükséges egyes cikkek behozatalát kedvező vámtételekkel segítették volna elő, ugyanígy a kivitelt is. Klauzálnak a vámkérdésben képviselt határozott Ausztria-ellenessége sem akadályozta meg abban, hogy ez a szabályzatterv a szükségesnél nagyobb kímélettel legyen Ausztria érdekeire. 33 A vámszabályzat elbírálására, bevezetésére nem került sor az osztrákokkal való közösügyi tárgyalások kudarcba fulladása, majd az őszi szakítás miatt. A harmincadigazgatás a forradalom és szabadságharc egész időszaka alatt a régi, Ausztriára előnyös szabályok szerint zajlott, kivéve — amint említettük — az egyes cikkekre vonatkozó új tarifarendeleteket, illetve a hadi eseményekkel összefüggő ki- és beviteli tilalmakat (arany-ezüst, katonaság számára hasznos iparcikkek, élelem kivitelének tilalma). A vámügy rendezését nehezítette a harmincadjövedelmek két minisztérium által történő kezelése. A közös kezelést szintén szabályozni kellett, ráadásul menet közben. Klauzál a maga tervét a tőle megszokott gyorsasággal, május 7-én prezentálta a Pénzügyminisztérium előtt. 34 Közösnek tekintette az évenkénti praeliminárék meghatározását a harmincadi alap tekintetében (a bevétel és kiadás várható mértéke) és a praelimináris költségeken kívüli kiadások eldöntését. A 31 PH, 1848. ápr. 29. 32 Egy 1848. aug. 28-i vámtanácskozás napirendi pontjai és meghívottainak neve megtalálható: FIKM Vegyes. A vámszabályzat pusztulásáról: Batthyány Kázmér átirata Duschekhez, a külföldi kereskedőkhöz kibocsátandó körlevél tárgyában, 1849. jún. 25. FIKM Ker. szak 1849:5. kfő, 3. tétel. 33 „... Ezen munkálatnál akkori politikai helyzetünkhöz képest vezérelvül vétetett az osztrák kereskedési érdekek lehető kímélése és ez okbul és a kivihetőség szempontjából kiindulva már ai előleges javaslatban is sok oly áldozat hozatott, mely most egészen önállólag szabályozandó kereskedési rendszerünk mellett többé nem szükséges..." — írta Batthyány Kázmér a jún. 25-i átiratában: Uo. Klauzál igen részletesen szólt a vámszabályzat kidolgozásával kapcsolatos irányelveiről az országgyűlés előtt a költségvetés tárgyalásakor, 1848. aug. 29.: Közlöny, 1848. aug. 31. Magyarország vámügyéről sok érdekes vonatkozást tartalmaz Batthyány és Duschek említett levélváltása: FIKM Ker. szak 1849:5. kfő. Közvetlenül az 1848—1849-es korszak előtti vám viszony okról: Horváth Mihály 1840. 338—342. 34 Klauzál a Pénzügyminisztériumhoz, 1848. máj. 7. (Keszlerffy tanácsos fogalmazványa): FIKM Elnöki 1848:41. m. sz.; Pm, Elnöki 1848:571. PM sz.