F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium

Komárom — Felső-Duna; Kassa és Miskolc— FelsőM agyarország; Kolozsvár— Erdély; Debrecen — Tisza-vidék; Szeged — Bánát. A budai hadipénztár csak a fővárost és környékét látná el pénzzel.

264 A gyakorlatban a vita a Pénzügyminisztérium javára dőlt el: diktált, mert nála volt a pénz. Június 2-án például a hadügyminisztérium kért 800 ezer Ft-ot a budai hadipénztárhoz. A Pénzügyminisztérium az összeget részletekben a debreceni hadipénztárhoz utalta.

265 Iroda. 1849. május közepéig viselte tisztét Zelenák János irodaigazgató. Május 3án bizonyos javaslatokat tett az iroda munkájának javítására, az irodaigazgató tekintélyének növelésére. Javaslatai összefüggésben voltak azokkal az ügyvitelbeli zavarokkal, amelyekről az osztályoknál már szóltunk. Zelenák kívánta volna azt is, hogy az irodaigazgató tanácsosi besorolást kapjon — néhány más minisztériumhoz hasonlóan —, bizalmi állásához méltóan. Megfelelő rang nélkül ugyanis alárendelt helyzetbe került a többi osztállyal szemben,

266 intézkedéseinek nem volt foganatja. E javaslat vagy más ok miatt Zelenákot hamarosan Azari János százados váltotta fel az irodaigazgatói hivatalban. Ő azonban június elején szintén lemondott, amikor észrevette, hogy nincsenek vele megelégedve.

267 Ezután más irodaigazgató személye nem ismert. Azari János neve még előfordul a Szegedre indulók között, a beosztás megjelölése nélkül. Az iroda magában foglalta az iktatói, kiadói és levéltári hivatalt. Nem tartoztak ide az osztályokhoz, elsősorban az elnökihez beosztott segéderők. A létszám 26—50 között ingadozott a körülményektől függően. 3. ÜGYVITEL,

268 HIVATALI ELHELYEZKEDÉS a) 1848 decemberéig A decemberi ügyviteli-szervezeti változást megelőző időszakban nem volt olyan nagyméretű segédhivatal a hadügyminisztériumban, mint amilyet ez a terv szándkozott létrehozni. Nem is örökölt ilyet, mivel elődje bécsi volt. Decemberig a segédhivatali munka két helyütt folyt a minisztériumban: a helytartótanácsi 264 Pénzügy a hadügyhöz, 1849. jún. 14.: Uo. 265 Uo. 1849:8436. pü. sz. jún. 2. A pénzügy jún. 9-én a 8029. pü. számon írt választ. A budai föhadipénztár többnyire üres volt. A kormányzó szóbeli rendelettel júl. 3-án Kecskemétre irányította a pénztárat. A gazdászati osztály kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy naponta küldjenek pénzt az el nem odázható kifizetésekre, mert üres a kassza, 1849. júl. 4. Szolnok, a hadügy a pénzügynek: Uo. 1849:? (sérült), a 10 774. pü. sz. után. 266 Hm, Általános 1849:13 083. E sz. 267 Azari valamilyen oknál fogva el akart távozni a minisztériumból a hadsereghez. Az államtitkár értesítette a lemondás elfogadásáról, de a hadsereghez való beosztást megtagadta arra való hivatkozással, hogy — mint polgári állapotból a seregbe lépett személy — hadi szolgálatra nem alkalmas. 1849. jún. 11.: Hm, Általános 1849:18027. E sz. Köztudott, hogy Görgei, a hivatásos katona semmi elismerést nem tanúsított a forradalom önkéntes katonái iránt. 268 Részletesen lásd Ember 1950. 212. s köv., ahol az egyes segédkönyvek elemzése is megtörténik.