F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
munkájáról vannak adataink: Waldbergen és Gelichen kívül Fekete Antal titkár, 1 segédfogalmazó, 1 sorjegyző, 1 kiadó, 1-2 írnok, 1 mérnök, 1 rajzoló, „kőnyomda személyzet": 2 nyomdász és 1 szolga. Feltételezhetően több katona dolgozott még az osztályon. A személyzeti névsor szerint az osztálynak saját irodája volt, mivel osztályiktatását gyorsan kívánta intézni. Az osztály fontosságára való tekintettel kapta meg az iktatási jogot, egyedül a többi osztály közül. Rajta kívül csak az elnökinek volt iktatási joga, mert ezzel is elejét akarták venni az ügyviteli zavaroknak. 252 (Iratainak jele a B volt.) A katonai osztály sokrétű feladatköréről rendelkezésünkre áll egy összeállítás az április utáni időszakból: 1. Ezredek vagy zászlóaljak első alakítása, melyben kikéri a táborkar véleményét. 2. A fennálló zászlóaljak felosztása rendes ezredekbe. 3. Meghatározza a hadsereg egyenruházatának szabását, színét, alakját, s felügyel ennek betartására. 4. Katonai kinevezések az ezredesekig bezárólag. A táborkarhoz, tüzérséghez, polgári-gazdászathoz, orvosi karhoz, hadbírósághoz, tábori lelkészséghez történő törzs- vagy főtiszti kinevezésekhez kikéri az illető osztályok véleményét. A kinevezés megerősítése és kihirdetése azonban a katonai osztály által történik. Utaltunk a katonai kinevezések körüli viszályokra. Ennek alapján érthető a katonai osztály vezetőjének ez a posztulátumszerű kitétele: „Mert csak ezen eljárás által tartathatik kellő evidentiában az összes hadseregi kinevezés, s csak így kerülheti el a hadügyminisztérium ama zavarokat, mikbe jelenleg gyakran sodortatik. És ezen okból mindennemű, és rendű kinevezés csak úgy érvényes, ha az a hadügyminiszter úr aláírásával a katonai osztály által saját jegye alatt hirdettetik ki." 5. Minden törzs- vagy főtiszti elbocsátás iránti intézkedés. 6. Az altisztek és közvitézek elbocsátását a főhadikormány által (?) kezelteti, s erre felügyel. Ha a felmentés vagy elbocsátás csak helyettesítés útján eszközölhető, az a polgári osztály teendője. 7. Törzs- és főtiszti nyugalmazások, ezek isméti alkalmazása, a tisztikar rangjegyzékének evidenciában tartása. 8. A szolgálatból kilépett és nyugalmazott törzs- és főtisztek magasabb címmel való ellátása. 9. Jellemjegyzékek (ConduitListen) kezelése; számfeletti törzs- és főtisztek nyilvántartása. 10. A tér- és várparancsnokok, kór- és szállítóházi parancsnokok és ezek személyzetének felügyelete. 11. Kisebb, hadbírói eljárás alá nem tartozó fegyelmi ügyek. A fegyelmi és szolgálati rendszabályok megtartásának főfelügyelője. 12. Tizennégy napon felüli szabadság kiadása. 13. Év végi tiszti névkönyv elkészítése és kiadása. Az osztályvezető ragaszkodott hozzá, hogy az osztály minden alkalmazottja katona legyen, mert oly ügyek, melyeket a tisztviselők intéznek, nem tartoznak polgári személy tudomására. Háborús körülmények között 12 személyt, béke idején 24-et tartott kívánatosnak. 253 252 Kiss Ernő helyettes miniszter körlevele az osztályokhoz, 1849. márc. 4. Hm, Általános 1849:4787. sz. 253 Menyhárt ezredes javaslati pontjai a katonai osztályról, 1849. ápr. 14.: Hm, Általános 1849:10 181. E sz. Csak a kinevezések körül adódtak problémák, ezért a tervet tekinthetjük az osztály ügykörének. 24* 371
